2017. április 17., hétfő

Mi köze a nyúlnak a Húsvéthoz?



A Húsvét főszereplője a NYÚL, csupa nagybetűvel. De hogy a csudába kerül a nyúl ide? Hiszen a Húsvét alapvetően keresztény ünnep, méghozzá a legnagyobb, Krisztus feltámadásának ünnepe. A Húsvét az azt megelőző időszak, Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartott negyvennapos nagyböjt lezárulását jelzi.

Mivel a Húsvét a feltámadáshoz kötődik, ráadásul tavasszal nemcsak Jézus, hanem a természet is újjászületik, a tojás, mint a az új élet szimbóluma teljesen érthető. 

A nyúl, mint a Húsvét általánosan használt szimbóluma azonban csak az utóbbi időben terjedt el Európa-szerte. Korábban Svájc egyes területein pl. a kakukk, Németország Vesztfália nevű tartományában a róka, Türingia tartományában a gólya, Csehország Bohémia nevű tartományában pedig a kakas vitte a tojást a fészekbe.

A húsvéti nyúl írásos emlékei - német nyelvterületen - először 1682-ben bukkantak fel egy orvosprofesszor (Georg Frank von Franckenau) leírásában, melyből kiderül, hogy a húsvéti nyúl a felnőttek szórakoztatására tojásokat rejtett el a gyerekek számára a kertekben. Ebből azonban még mindig nem tudjuk meg, hogy pontosan honnan jön a nyúl.

Elméletek persze vannak. A húsvéti nyúl eredete igen csak homályos, Németországból ered, az 1500-as évekből több feljegyzés is található róla. Az egyik, hogy egy szegény asszony nem tudta megajándékozni gyermekeit Húsvétkor, ezért befestett néhány tojást, és elrejtette egy fészekben. Másnap, amikor a gyerekek keresték a tojásokat, egy nyúl szökkent ki a fészekből és elugrált.

Néhány forrás szerint egy félreértés kapcsán került a nyúl húsvéti ünnepkor jelképei közé. Egyes német területeken ugyanis gyöngytyúkot ajándékoztak egymásnak az emberek, annak tojásaival együtt. A gyöngytyúk német neve Haselhuhn, rövidebben Hasel. A nyúl németül pedig Hase.

A húsvéti tojáskeresés, ahogy láttuk, már a 16. században is szokás volt, a gyerekek pedig tudni szerették volna, hogy hogy hogy kerültek a tojások a kertbe. Mivel tavasszal fialnak a nyulak, ezért kézenfekvőnek tűnt a nyúlra fogni a tojásokat. Ráadásul a mezei nyúl nem üregben él, hanem fészket rak, így a fészek és a tojás - egy kicsit erőltetetten ugyan, de - összehozható a nyúllal. A régebbi húsvéti képeslapokon mezei nyulat ábrázoltak.

A nyúl, ahogy a tojás is, már az ókor óta termékenységi szimbólumok: mivel a nyulak nagyon sok utódot nevelnek fel, a tavaszi napforduló idején a föld megnövekvő termékenysége jelképének tartották őket.

Ha még korábban visszemegyünk az időben, akkor azt is megtudjuk, hogy egykori Bizáncban Krisztus jelképe a nyúl volt.

Vannak tudósok, akik úgy vélik, hogy a húsvéti nyúl még a Krisztus előtti pogány hagyományokra vezethető vissza. Elterjedt az a magyarázat, miszerint Eostre (Ostara) germán istennő, a tavasz és termékenység nyúlfejű úrnője a húsvéti nyuszi pogány őse. Egyik történet szerint Eostre kedvenc madarát nyúllá változtatta ezzel szórakoztatva a gyerekeket, és az átváltozott madár hamarosan színes tojásokat tojt, melyeket az istennő a gyerekeknek adott.

Bővebben ezen a linken lehet olvasni az elméletekről.

De ha már így alakult, élvezzük az ünnepet, az újjászületést, a tavaszt, ápoljuk hagyományainkat és örvendeztessük meg gyerekeinket mindazzal, amit a húsvéti szokások lehetővé tesznek!