2017. január 31., kedd

Ha üres a zseb

Fotó innen


A decemberi nagy költekezések, ajándékvásárlások után következik a kicsit ínségesebb január. Erre a svájciaknak külön szava is van, a Januarloch, ami arra a lyukra, ürességre utal, ami a pénz helyett a zsebekben található. Ez a szó azonban nemcsak a pénzszűkére, hanem más szűkösségre is utalhat, legyen az gazdasági, politikai vagy kulturális tevékenység hiánya.

Vannak évek, amikor spórolási tanácsokkal látják az újságok olvasóikat, az ehavi nemzetközi nőtalálkozón pedig ezt a témát jártuk körül.

A kérdés úgy hangzott: mihez lehet Svájcban ingyen hozzájutni? Az első, automatikus válasz az, hogy semmihez, de egy kis elmélkedés után egész sok dolgot fel tudtunk sorolni. Ezeket szeretném megosztani veletek, kedves Svájcban élő, vagy Svájcba látogató olvasók.

  • 20 Minuten, Blick am Abend - a vasútállomásokon és tömegközlekedési eszközök megállójában kihelyezett 2 ingyenes napilap, az egyik reggel, a másik du. 4 óra körül kerül ki az állványokra (online változatuk is van)
  • Migros Magazin, Coop Zeitung - a két nagy szupermarket-lánc heti magazinja érdekes cikkekkel, akciós ajánlatokkal (online változatuk is van, de a papíros a teljes)
  • Via - az SBB (vasúttársaság) ingyenes havi magazinja, utazási tippekkel, sztorikkal
  • apróhirdetés a Coop és Migros áruházak hirdetőfalán - egyrészt a hirdetés is ingyenes, másrészt gyakran hirdetnek meg ingyen elvihető, használt bútorokat
  • sok városházán van ingyenes jogi tanácsadás (Rechtsankunf Gemeinde), egyszer 30 perc
  • Vernissage, Finissage - kiállítások megnyitója és bezárása alkalmával gyakran ingyenes fogadást rendeznek a látogatók számára
  • templomi koncertek gyakran ingyenesek, a végén gyűjtéssel (Kollekte)
  • Kunsthaus Zürich - szerdánként ingyenesen látogatható az ország egyik legjelentősebb gyűjteményét rejtő múzeuma (Picasso, Monet, van Gogh alkotások is láthatók), pontosabban annak állandó kiállítása
  • Raiffeisen bankkártyával ingyenes múzeumbelépő 490 múzeumba
  • fitness termekben az első alkalom általában ingyenes (Probelektion, schnuppern) 
  • Svájcban nincs szervezett, ingyenes lomtalanítás, a szemétszállítás pedig drága, ezért a megunt holmikat vagy a Brockenhaus-ba viszik el az emberek (de ott nem biztos, hogy beveszik), vagy kiteszik az utcára, gratis felirattal - ezt szabadon el lehet vinni (könyvek, magazinok, dísztárgyak, de bútorok is beszerezhetők így)

Néhány tipp a pénzügyileg szűkösebb január, esetleg több szűkös hónap/év átvészeléséhez:
  • érdemes a mélyhűtő tartalmát ilyenkor kiüríteni és elfogyasztani, és egyúttal ki is olvaszthatjuk az így kiürült mélyhűtőt, a hideg teraszra kitenni az esetleg még megmaradt ételt
  • a szűkös anyagi körülmények között élők számára a Caritas kutlurális/sport rendezvényeken/képzéseken való részvétel esetén kedvezményekre jogosító kártyát bocsát ki (KulturLegi) - az igénylés feltételei pontosan le vannak írva
  • a Caritas összeállított egy prospektust a szerény körülmények között élők számára (itt letölthető németül) 
  • még mindig a Caritas - a rászorulók (feltételek adottak) számára ingyenes energiatakarékossági tanácsadást végeznek (Energiespar-Check)
  • blablacar.ch - telekocsi szolgálat
  • az SBB, vagy időnként a Coop kedvezményes SBB-napijegyeket árul (többnyire az őszi és a tavaszi szünet ideje alatt, de pl.  most, 2017. január 6. és március 9. között is)
  • minden hónapban más-más kiállításra, rendezvényre lehet kedvezményes belépőjegyet váltani, amennyiben tömegközlekedési eszközzel utazik az ember (RailAway Kombi)
  • a Brockenhaus-ok (szinte minden településen található) minden elképzelhető és elképzelhetetlen használt holmit árulnak, gyakorlatilag fillérekért
  • használt bútort Brockenhaus-ból vagy a Ricardo.ch-ról, újat a gyári boltokban (Fabrikladen) érdemes nézni, esetleg a FB magyar csoportjain
  • biztosítás, előfizetés kötésénél hasonlítsuk össze a szolgáltatók árait (www.comparis.ch)
  • az egyesületekben végzett tevékenység (pl. sport, ének) kedvezőbb, mint egy fitness bérlet, de ez után lehet a Krankenkassénál részleges költségtérítést igényelni 
  • az alkalomszerűen végzett sportoknál célszerűbb a sporteszközt bérelni, mint megvenni
  • a mozijegyek Zürichben hétfőnként olcsóbbak
  • a gyógyszerek online rendelve olcsóbbak
  • kontaktlencsét is lehet online rendelni, szintén olcsóbban (www.mrlens.ch, www.linsenmax.ch, www.lensivison.ch)
  • a nyári (augusztus, bár egyre korábban kezdődik) és téli (január) kiárusításokon 50-70% kedvezménnyel vásárolhatunk
  • outletekben vásárlás (korábbi posztom a témában itt)
  • bérletet (busz, SBB) éveset érdemes venni, így kb. 2 hónap ingyen van
  • használt biciklit Velobörsén érdemes nézni
  • a szupermarketekben a saját márkás termékek olcsóbbak (a Migrosnál az M-Budget, a Coopnál a Prix Garantie), mobil előfizetés is
  • a szezonális termékek mindig olcsóbbak, mint a szezonon kívül más kontinensről szállítottak
  • gépeket, szerzámokat nem muszáj venni, ha nem kell gyakran használni, bérelni is lehet (www.sharely.ch)
  • könyvet, DVD-t, társasjátékot a könyvtárból lehet kölcsönözni, ott helyben magazinokat ingyenesen lehet olvasni
  • az adót havi részletben is lehet fizetni, így - ha éppen van kamat - kamatot is fizetnek utána és nem egyszeri nagy kiadásnak nézünk elébe
  • azt is javasolják, hogy szolgáltatásokért cserébe ajánljuk fel saját szolgáltatásunkat, pl. főzés, varrás (Caritas Zürich szórólapján)
  • további tippek a Caritas Zürich szórólapján



2017. január 26., csütörtök

2 millió külföldi él a 8 milliós Svájcban

Tartózkodási engedély - Fotó innen


Svájc népessége alig haladja meg a 8 milliót, a határai között élő külföldiek száma azonban több mint 2 millió. Európa talán legszínesebb országában élünk és ez nagyon izgalmas! Csak az olajkitermelő országokban és Luxemburgban magasabb a külföldiek aránya.

2016-ban egész pontosan 143.200 új külföldi érkezett Svájcba, a magas szám ellenére a tendencia már 3 éve csökkenő. Nemcsak kevesebben érkeznek (5%-kal), hanem többen is távoznak (5,6% az előző évhez képest).

Elsősorban munkavállalási céllal érkeznek ide a külföldiek (a bevándorlók 47%-a), a második leggyakoribb ok pedig a családegyesítés (a munkavállaló családtagjai, de svájci állampolgárok ide érkező családtagjai is, feltételezem, külföldön kötött vegyes házasságból).

A Svájcban élő külföldiek rangsora 2016-ban a következőképpen nézett ki:

  1. olaszok - 318'653 fő
  2. németek - 304'706 fő
  3. portugálok -  269'521 fő

Tavaly legtöbben Olaszországból (4.928 fő), Franciaországból (4.244 fő) és Németországból (3.158 fő) érkeztek 2016-ban. 

A külföldiek egy részéről már csak kinézetük árulkodik, tökéletesen beszélik a helyi dialektust, hiszen itt születtek (Secondo-k), vagy már a szüleik is itt születek (Terzo-k). Ideérkezők felmenői az alagútépítéseken, gyárakban dolgoztak, igencsak keresettek voltak, vagy menekültként érkeztek pl. a délszláv háború elől. Mivel azonban a Svájcban születés még nem jelent automatikusan svájci állampolgárságot, a külföldi szülők itt született gyerekeinek is kérvényezni kell azt.  Svájcban a "ius sanguinis" elve érvényesül, magyarul a leszármazás jogcíme. Az útlevélről és az állampolgárságról szóló bejegyzés itt olvasható. 

Annak ellenére, hogy az itt születettek közül sokan svájcinak érzik magukat, vagy legalábbis jobban ismerik Svájcot, annak kultúráját és politikai életét, mint származási országukét, mégsem kérvényezik az állampolgárságot (költségesnek és fölöslegesnek, részben megalázónak tartják a procedúrát és olyan is van, aki az EU-s útlevelet praktikusabbnak tartja Európában). Rájuk ugyanúgy állandóan megújítandó tartózkodási engedély vonatkozik, mint bármely most érkezőre. Ha pl. egy diák (vagy akárki, aki itt született, de külföldi állampolgár) 6 hónapnál tovább külföldre megy, a tartózkodási engedélye érvényét veszti.

Vigyázat, svájci állampolgárság kérvényezését tervezők! A kérvényezés pozitív elbírálásához szükséges, hogy az igénylő a megelőző 5-8 évben egyazon településen éljen (ez területenként változó)! Más városba, kantonba való költözéskor elölről indul az szükséges 5-8 év (de összesen legalább 12 éve kell Svájcban élni; a 10-20. év közötti évek duplán számítanak).

Fotó innen

A 3. generációs, maximum 25 éves, Svájcban született külföldiek, akik legalább 5 osztályt Svájcban jártak ki, egyszerűsített állampolgársági eljárásáról február 12-én lesz népszavazás. A pártok közül egyedül az SVP ellenzi. A közvéleménykutatások szerint a választók körében csupán hajszállal vannak többen azok, akik támogatják ezt a kezdeményezést. Természetesen a német és a francia nyelvű országrészben most is eltérő a választók véleménye. A francia ajkúak egyértelmű többségben támogatják az egyszerűsített állampolgársági eljárást, az olasz nyelvűek viszont kevésbé, mint a német nyelvű országrészben. Fontos, hogy nem automatikusan megadott svájci állampolgárságról, csupán egyszerűsített eljárásról van szó. Évente kb. 6000 főről lehet szó.




2004-ben is volt egy hasonló népszavazás, akkor a 2. generációs külföldiek könnyített állampolgársági eljárásáról, a 3. generációsok automatikus svájci állampolgárságának megadásáról szavaztak. Csak 43% szavazott mellette, ill. döntött amellett, hogy a kantonok saját hatáskörébe tartozzon az egyszerűsített eljárás bevezetése.

Bármerre járunk az országban, mindig találkozunk magyarokkal. A különböző svájci magyar fórumok is élénk forgalmat bonyolítanak. Ez alapján azt gondolná az ember, hogy jóval több magyar él itt, mint amennyi valójában. Mennyi is az? Tipp?

Közel 15.000 fő. Ebben a cikkben a grafikon külső karimájának bal oldalán, pontosan 9 óránál a piros csíkra kell vinni a kurzort, hogy a pontos számot és a teljes lakosságon belüli arányt lássuk.

Cikk itt és itt. Az egyszerűsített állampolgársági eljárásról itt és itt lehet olvasni.