2016. augusztus 12., péntek

Mennyit ér egy olimpiai érem?



Az olimpián érmet nyerni a legnagyobb dolgok egyike. Azonban nem is gondolunk bele, hogy mennyi minden befolyásolhatja egy sportoló motiváltságát, eredményét. Ezek egyike az, hogy a sportolók kapnak-e pénzjutalmat és ha igen, mennyit.

Márpedig "díjazásuk" országonként igencsak eltérő! Az olimpiai bizottság nem, csak az egyes országok ajánlanak, ajánlhatnak fel pénzdíjazást. Egy becslés szerint a listát 2016-ban Szingapúr vezeti. Olimpiai aranyérmeseiknek fejenként 753.000 dollárt adnak (jelenleg 2 ezüstérmesük van). Ennek csupán felét, de még így is vagyonnal felérő összeget adnak az indonéz nyerteseknek. Az azeri és a kazah (eddig összesen 7 érmet szereztek, ebből 2 arany) sportolók sem panaszkodhatnak, ahogy az alábbi táblázatból láthatjuk (ettől eltérő összegeket tartalmazó táblázatot is lehet az interneten találni, de a sorrend megegyezik).

Az amerikai sportolóknak aranyéremét 25.000 dollár, ezüstért 15.000, bronzért pedig 10.000 jár.

"A magyar állam is bőkezű idén. Míg korábban csak az első három helyért, addig most minden helyezésért jutalmazzák a magyarokat. A londoni olimpiához hasonlóan Rióban is 35 millió forintot ér az egyéni arany, az ezüst 25, a bronz pedig 20 milliót, ráadásul még a nyolcadik helyezett is kap kétmilliót." (idézet innen)


Táblázat innen

A táblázatban Svájc nem található, pedig az itteni pénzdíjakról találgatni sem kell. Svájcban ugyanis minden publikus. Az egyéni aranyérmesek eredményét 40.000 frankkal díjazzák, 4-es evezősökét csapatként 60.000-rel, a csapatsportolók pedig 80.000-et kapnak, kapnának. Az egyéni ezüstérmeseknek 30.000-et, a bronzérmeseknek pedig 20.000-et helyeztek kilátásba.

Ezzel szemben Németországban kevesebbel kell beérniük az olimpiai sportolóknak, akik nem igazán elégedettek a meghatározott pénzösszeggel. Markus Diebler, egykori úszó szerint az aranyérmeseknek járó 20.000 eurós összeg mellett egyáltalán nem csoda, hogy nincs német éremeső. Miközben a dzsungelben való túlélő tv-műsor nyertese 150.000 eurót vihet haza. 

Egy másik német sportoló, Barbara Engleder sem tartja fairnek a díjazást, hiszen a világbajnok német focisták 300.000 eurót kapnak.

De ők még szerencsésnek mondhatják magukat, mert a cikk szerint a svéd sportolóknak egy olimpiai kabalaállattal kell beérniük, a britek pedig csupán az erkölcsi elismerésért küzdenek.

Fotó innen

Vigaszuk lehet, hogy az érmeknek önmagában is van értékük.

Aranyérem: 600 dollár (1%-a arany, 92,5%-a ezüst és 6,16%-a réz)
Ezüstérem: 325 dollár (ami az arnyéremnél arany volt, azt rézzel helyettesítik)
Bronzérem: 3 dollár (97% réz, 2,5% cink és 0,5% ón) 

Végül, de nem utolsósorban azt sem szabad elfelejteni, hogy az eredményes amerikai, angol és ausztrál sportolók ennél jóval nagyobb összegű reklámszerződésekre (endorsement deal) tehetnek szert.

2016. augusztus 1., hétfő

Boldog születésnapot, Svájc!

Fotó innen
Svájc szövetségi köztársaság, 26 kanton alkotja, melyek történelmileg mind önálló miniállamok voltak, saját hadsereggel, pénzzel, törvényekkel, vezetőkkel. Születése a 3 hegyi őskanton, Schwyz, Uri és Unterwalden 1291. augusztus 1-jén (de legalábbis augusztus első napjaiban) tett szövetségével kezdődött. Születési helye a festői szépségű Vierwaldstättersee partján, az Uri kantonban található tisztás, mely a Rütli nevet viseli. Azaz a mai Svájc megalakulása a Rütlischwur-ral, a Rütliben fogadott esküvel (Ewige Bund - Örök Szövetség) kezdődött, melyben elsősorban a Habsburgok elnyomása ellen kívántak közösen fellépni Habsburg Rudolf halálát követően. A Habsburgok székhelye ebben az időben a svájci Aargau kantonban volt.

Az ország jelenlegi méretét a francia ajkú Jura kanton csatlakozásával 1979-ben érte el.

Fotó innen

Ma ez a nap az ország legnagyobb nemzeti ünnepe, azonban nem mindig volt ez így. Csupán az 1993. szeptemberi népszavazást követően vált nemzeti ünneppé és munkaszüneti nappá 1994-ben.

Először 125 évvel ezelőtt, 1891-ben ünnepelték. 1889-ben az akkori miniszteri kabinet javasolta, hogy a felettébb fontos történelmi nap 600 éve évfordulójáról méltóan nagy ünnepséggel emlékezzenek meg. A javaslat következtében egy kis nézeteltérés alakult ki, hogy tulajdonképpen mikortól is datálódik a kantonok első hivatalos szövetsége, de végül az 1291-es dátum került be a történelemkönyvekbe.

Ezen a napon országszerte különböző ünnepi programokkal lehet találkozni, melyek között beszédek és a himnusz eléneklése is helyet kapnak, s melynek csúcspontját a tüzijáték(ok) jelenti(k). A miniszterek és az aktuális miniszterelnök országszerte több ponton is megjelennek és beszédet tartanak. A kulturális miniszter pl. Zürichben, a Landesmuseum (nemzeti múzeum) kibővítésének erre az időpontra időzített hivatalos megnyitóján. Ez alkalomból egyébként 26 órán keresztül folyamatosan nyitva tart a múzeum és ingyenes a belépés minden látogató számára.



A nemrég megújított és megválasztott szövegű himnusz is most fog először élesben debütálni. Használata opcionális, a szövegváltoztatást kezdeményezők azonban remélik, hogy az ünnepségeken már teret fog kapni. Sikerként könyvelnék el, ha 50 helyen már az új szöveggel csendülne fel a himnusz. Azon a bizonyos Rütli-mezőn mindenesetre az új szöveget hallgathatják a megjelenők. Nem mindenki szimpatizál az új szöveggel, van olyan politikus, aki előre leszögezte, ha az új szöveggel énekelik, ő bizony elhagyja az ünnepség helyszínét ...




Az ünnepség fénypontja, ahogy említettem a tüzijáték. Szilveszterhez hasonlóan 2-3 nappal korábban elkezdik az utcai árusok árulni a házi használatra szánt tüzijátékokat. A petárdázás már dél körül elkezdődik, a tüzijáték pedig este, sötétedés után.

Addig pedig minden, ami létezik piros lobogóban díszeleg, aki épp nem nyaral, az pedig a nemzet két kedvenc elfoglaltságát űzi: túrázik és/vagy grillezik.

Végezetül pedig nézzük meg, mit mond Xherdan Shakiri, a svájci fociválogatott sztár-csatárja (az idei foci EB legszebb góljának rúgója) és az "utca embere" az ünnepről.