2016. április 8., péntek

Humor a humortalanságban

Svájcban a miniszterelnök személye évről évre változik és feladatköre elsősorban az, hogy az országot külföld felé képviselje. Ezen kívül van néhány belföldi protokolláris kötelezettsége is, mint pl. a hagyományos újévi és augusztus 1-i beszéd megtartása. Ebbe a sorba tartozik a Betegek Világnapja alkalmából tartott beszéd is.

Az idei miniszterelnök, Johann Schneider-Ammann a Betegek Világnapján (Tag der Kranken) - az idei mottó alapján - felhívta a figyelmet arra, hogy milyen fontos szerepe van a nevetésnek és a mosolynak az egészségmegőrzésben és gyógyulásban. Mindez nagyon szép és igaz, csak az az egy apró bökkenő van a beszédben, hogy mindezt lefagyott, érzelemmentes arccal, monoton hangon olvasta fel a teleprompterről. Menségére legyen mondva, hogy franciául is el kellett mondania, ami nem az anyanyelve, sőt, most már kijelenthetjük, hogy nem is a legnagyobb erőssége. Beszédstílusa azonban anyanyelvén sem túl népszerű ...



Említésre méltó a háttér is, ami egy egészségügyi intézmény udvarának tűnik, kis tóval, pici szökőkút által keltett vízcsobogással. Ha nem nézünk oda, csak hallgatjuk a beszédet, azt hihetnénk, hogy egy pap paródiáját hallhatjuk. Elemzések szerint ezzel belépett azon politikusok sorába, akik vicces vagy nevetséges fellépésükkel örökké az emberek emlékezetében maradnak. Sőt, nevetésterápia gyanánt kórházakban is lejátszható a beszéd.

Ezen megszólalása nemcsak a svájci (itt, itt és itt), hanem a francia és a belga sajtót is megihlette. Minden létező újságban írtak róla, sőt, gúnyfilm is készült, ill. az egyik francia tv-műsorban is szó volt róla. Még a Washington Post online kiadásába is bekerült.  A 20 Minuten egyik publicistája szerint ezzel a rendkívül kínos beszéddel bebetonozta a köztudatba az enyhén debil, humortalan, beszélni nem tudó svájci német bolond kliséjét (a szöveghűség kedvéért eredetiben: «Mit seinem Auftritt hat er das Klischee des leicht debilen Deutschschweizer Trottels, der keinen Humor hat und nicht reden kann, zementiert»). 



Célját tulajdonképpen elérte, mivel aki megnézi, meghallgatja, biztos, hogy azonnal jókedvre derül. Kommunikációs stábja pedig hallgat ...



2016. április 6., szerda

Jön! Jön! Jön! - Az új 50 frankos bankjegy

Az új 50-es bankjegy és a tervező - fotó innen

Évek óta esedékes, most végre már csak néhány napot kell várni az új bankjegysorozat első tagjának, az 50 frankosnak a megjelenéséig. Április 12-én debütál az új zöld bankjegy, amit 6 hónapos időközönként követ a többi címlet megjelenése - először a 20-as, majd a 100-as. A tapasztalat szerint fél év alatt a régiek 2/3-a lecserélődik és visszavonásra kerül. A jelenlegi, azaz régi bankjegyek megjelenésük után még 20 évig beválthatóak a Svájci Nemzeti Banknál.

A bankjegypályázat 2. helyezettjének (Manuela Pfrunder) tervei, azok is módosított formában, újratervezve kerültek - 5 és fél év késéssel - megvalósításra. Az 50 frankos bankjegy egyik oldalán egy földgömb ("Bölleli"), egy kéz és egy pitypang látható, melyek a világra nyitott Svájc élményorientálságát hivatottak jelképezni («für die Weltoffenheit der erlebnisorientierten Schweiz»). A hátoldalon siklóernyős látható. Vagyis az 50-es főszereplője a szél.

Azért az 50-est cserélik le elsőként, mert ebből van a legkevesebb forgalomban. 2015-ben összesen 407 millió db bankjegy volt használatban, ebből csupán 49 millió 50 frankos. A 100-as a leggyakrabban használt.

Összesen 15 biztonsági elemet tartalmaz. A legfontosabb és egyben legérdekesebb maga a glóbusz. Ha balról jobbra megbillentjük a bankjegyet, akkor egy arany ív jelenik meg fölötte. Ha azonban hátrabillentjük a bankjegyet, akkor megváltozik a glóbusz színe. Az SNB honlapján bővebb leírás és egy kisfilm is található a biztonsági elemekről. Youtube csatornájukon pedig a bankjegygyártás folyamata is megtekinthető német, francia, olasz és angol nyelven.





Ez az első bankjegysorozat, melyen nem szerepel semmilyen híres ember portréja.

Az első 50-es bankjegy 1907-ből

A bankjegyek az Orell Füssli nyomdában készülnek, ahol több más ország bankjegyeit is nyomtatják. Itt bizony fejek is hullottak a késedelem miatt - és nem az alsóbb szinteken, hanem a pénzjegynyomda részlegének vezetője, majd annak utódja is lemondott. A technikai nehézségek mellett 2012-ben 1800 db új, szériaszámmal még nem ellátott 1000 frankos bankjegyet is elloptak a nyomdából. Az így keletkezett kár is a nyomdát terhelte.

Egy kicsit utánaolvasva úgy tűnik, hogy a technikai nehézségeken túl más is lehetett a többszörös határidő eltolás hátterében, ugyanis a nemrég megjelent kazah bankjegy és a marokkói is ugyanolyan technológiával készült, mint a svájci - mindkettő összesen 5 évbe telt a tervezéstől a bevezetésig, mint ahogy egyébként a Svájci Nemzeti Bank is tervezte az új bankjegyek megjelenését.

Az előző széria 1998-ban került forgalomba és biztonságtechnikailag már nem felel meg a kor elvárásainak. A színes nyomtatók fejlődésével egyre jobb minőségű, nehezebben felismerhető hamisítvány készül. Míg az Európai Központi Bank az 500-as Euro címlet megszüntetését tervezi, addig Svájcban mostanában felbukkant az 5000-es címletre való igény is. Jelenleg az 1000 frankos a legnagyobb címlet, ami már így is a legnagyobb értékű bankjegy a világon.

Ezzel egyidejűleg a pénzmosás, adóelkerülés és illegális tranzakciók elleni küzdelem újabb frontját nyitotta meg a svájci kormányzat - 2016. január 1-je óta a 100 ezer frankot meghaladó készpénzes befizetéseknél igazolványt kell felmutatni. Hm, ezt nevezem szigorításnak ...!

Előző (2012-es) posztom a témában itt olvasható. Cikkek itt, itt, itt és itt (a cikk végén van az SRF filmes összefoglalója a témáról, érdemes megnézni).