2016. március 23., szerda

Minden relatív - vélemények az SBB-ről



A svájci vasúttársaság (SBB/CFF/FFS) vonatai évente több mint 5 millió utast szállítanak. Ezek egyikeként nyugodt szívvel meg tudom erősíteni, hogy a világ egyik legjobbjáról van szó. A vasúthálózat sűrű, gyakran járnak a vonatok, amik mindig tiszták, még a WC-k is, a kalauzok pedig elegánsak, udvariasak és segítőkészek. A vonatok szinte mindig tökéletesen pontosak, esetenként fordulnak elő kisebb késések, valamilyen baleset vagy műszaki fennakadás miatt pedig évente néhány alkalommal nagyobbak is. A vasúthálózatot és a járműparkot folyamatosan bővítik,  felújítják. A legtöbb vasútállomáson ma már ingyenes wi-fi elérést biztosítanak. Vonatjegyet online és mobil app segítségével is lehet vásárolni. A tértivevényes jegy helyett napijegyet vezettek be, mely az adott zónában minden más tömegközlekedési eszközre is érvényes aznap. Az országot átszelő (Genf-St. Gallen között) vonaton a világ egyetlen Starbucks étkezőkocsija üzemel. Az előnyöket még sorolhatnám, de ennyi talán elég is.

Fotó innen

Az SBB évente felméri utasai elégedettségét. A fentiek alapján - és a magyar viszonyokon edződve - azt gondolnánk, hogy az utasok értékelik ezt a sok pozitívumot. Az összesített elégedettség azonban csupán 74%-os. A legelégedetlenebbek a nyugat-svájciak ("francia Svájc") és a Zürich szomszédságában található Aargau-kantonbeliek. Többségükben fiatal, gyermektelen férfiak, akik csúcsidőben utaznak munkába (Aargauiból sokan járnak Zürichbe dolgozni és szórakozni).

A legelégedettebbek pedig a kelet-svájci, idős, szabadidejükben rendszeresen vonattal kiránduló hölgyek.

Most azonban kifejezetten az elégedetlenek véleményére kíváncsi a vasúttársaság. Szeretnék megtudni, hogy mely területeken kell még fejlődniük ahhoz, hogy a maguk számára kitűzött elégedettségi célt elérjék utasaik körében. Ezért az ország 4 pályaudvarán (Basel, Bern, Genf és Zürich) panaszautomatát állítottak fel, a zürichi főpályaudvaron 1 napig videóüzenetet is lehetett rögzíteni, majd a közösségi médiában megosztani azt, az SBB honlapján pedig online lehet panaszkodni, csillagokkal értékelni. A "panaszkodásra" az alábbi vicces - és sokatmondó - tv-kampányban kérték fel az utasokat (cikk itt).


7 kategóriában lehet értékelni:
  1. figyelmesség
  2. biztonság
  3. tisztaság
  4. pontosság
  5. egyszerűség
  6. szolgáltatás
  7. ár

A maximálisan adható 5 csillagból az átlagos értékelés jelenleg 3 pont. Legmagasabbra a biztonságot értékelik (4 csillag), legkevésbé az árral vannak megelégedve, azaz drágállják a jegyárakat (2,5 csillag). A pontosság és a tisztaság is csupán 3 csillagot kapott.

Képernyőfotó az SBB honlapjáról

A pontosság növelése érdekében idén januártól a vonatok nem várják be a későn érkező csatlakozást, mert az további vonatok késését is okozza. A várakozási időt több vonatnál is csökkentették. Mielőtt azonban ezt a döntést meghozták volna, 10.000 járatot néztek meg és elemeztek. Reményeik szerint ezzel az intézkedéssel többen fognak pontosan célba érni. Amennyiben a gyakorlat mást mutat majd, visszaállnak a korábbi gyakorlatra.

Láthatjuk, hogy az SBB mindent megtesz ügyfelei elégedettsége érdekében, még akkor is, ha szolgáltatási színvonala már most is igencsak magas.

2016. március 20., vasárnap

Schweizer Filmpreis

A Schellen Ursli című kasszasiker főszereplői - Fotó innen


Nem is gondoltam volna, hogy ebben a kis országban ilyen aktív filmélet zajlik. Számos film készül minden évben és nem is akármilyenek! Ennek megfelelően filmfesztiválból sincs hiány, 2016-ban 15 alkalommal és helyszínen méretnek meg és kerülnek bemutatásra a különböző filmek. Most egy kis ízelítőt szeretnék nyújtani a legújabb filmekből.

Nemrég két nosztalgikus mesekönyv-klasszikus, melyen genrációk nőttek fel is megjelent a filmvásznon, a Schellen Ursli és a Heidi. Mindkettőnek szép honlapja van, a Heidi-hez iskolák által használható feladatlap is tartozik. Annak ellenére, hogy a Heidi egy mesekönyv alapján készült, a drámai feldolgozás aktualitását az - is - adja, hogy Heidi egy árva kislány, aki hasonló sorsú kortársaihoz hasonlóan vidékre került. A parlament előtt van egy indítvány az egykori árvák (Verdingkinder) kárpótlásával kapcsolatban (korábbi poszt a témában itt). A mozikban mindkét film kasszasikert ért el (a Schweizer Filmpreis-on azonban csak mellékszereplő kategóriában lettek jelölve).

 


Múlt hét pénteken volt a Schweizer Filmpreis díjkiosztója. 1998-ban a Solothurner Filmtage (Solothurni Filmnapok) keretében adták át először a legjobb svájci filmeseknek járó díjat. Azokat a svájci filmeket lehet jelölni, melyek valamilyen bel- vagy külföldi filmfesztiválon az adott évben bemutatásra kerültek. Összesen 12 kategóriában méretnek meg a filmek (legjobb játékfilm, dokumentumfilm, rövidfilm, animációs film, forgatókönyv, színész, színésznő, mellékszereplő, filmzene, operatőr, vágó, vizsgafilm). Több film is aktuális problémákat dolgoz fel.

A játékfilm kategória nyertese a Köpek, melynek svájci-török rendezője egy török nagyváros hétköznapjait dolgozza fel 3 hátrányos helyzetben lévő ember, egy utcagyerek, egy boldogtalan házas és egy transzszexuális férfi nézőpontjából. Ez a dráma a mai Törökország igazságtalanságot és erőszakos oldalát mutatja be. Jelölték még a legjobb forgatókönyv, filmzene és operatőr díjra is.


A legjobb forgatókönyv díját a Nichts passiert (Semmi sem történt) című film kapta. Valójában persze történt, de a főszereplő a látszat megőrzésének híve és inkább úgy tesz, mintha nem történt volna semmi. Ezáltal hazugságok hálójába kerül. Eredetileg fekete humorként jellemezték a filmet, ami a kritikák (és a sztori) szerint sokkal inkább dráma.


A nyertesek listája itt található.

A jelöltek között volt a Heimatland (Haza) című film is. Azzal a gondolattal játszik el, hogy mi lenne ha Svájcot természeti katasztrófa sújtaná és a jelenleg teljes biztonságban élők egyszercsak menekülésre kényszerülnének, azonban a határok a nem-EU állampolgárok számára zárva lennének. A jelenlegi helyzet fordítottjáról van tehát nagyjából szó, amit ebben a disztópikus filmben 10 rendező közös munkával (egyéni munkáik összevágásával) vitt filmvászonra. Szívesen megnézném, a téma elgondolkodtató és vitaindító is egyben.

 
A játékfilm kategóriában jelölték az Amateur Teens (Amatőr tinik) című filmet, ami aktuális témát boncolgat (főszerepője ugyanaz a 19 éves lány, mint aki a Nichts passiert című filmben szerepelt). 14 éves iskolásokról van szó, akik az internet és a közösségi média hatására egyre kevésbé képesek önmaguk lenni, egyre nagyobb a különbség a mutatott kép/látszat és a valóság között. A könnyen elérhető pornográf tartalmak miatt pedig már egyáltalán nem tudják, mit a különbség a szex és a szerelem között.



Egy két évvel ezelőtti dokumentumfilmben (Neuland) egy bázeli integrációs osztály (külföldi, migráns) tanulóit kísérte 2 éven át a rendező és a stáb. A film hatására sokan más szemmel néznek a bevándorlókra, a szereplők (tanulók) közül néhányan gyakornoki ajánlatot kaptak, egyikük verseire is akadt volna kiadó (ő azonban nem fogadta el egyiket sem, verseit sajnos megsemmisítette).


A Svájcban vagy nemzetközileg legsikeresebb svájci filmek listája itt található. Minden idők legsikeresebbjike a Schweizermacher (1978), közel 1 millió nézővel, melyben a svájci állampolgárságért folyamodó külföldiek - kétségbeesebb, ámde szórakoztató - közdelmét láthatjuk a hivatal zord képviselőivel.


2016. március 14., hétfő

Kivándorló nyugdíjasok

Grafikon innen


Svájcban magas a költségszínvonal, a világ egyik legdrágább országáról van szó. Egy család havi kiadásainak nagy részét a lakbér és az egészségbiztosítás (Krankenkasse) viszi el. Nincs ez másképp az időseknél sem. A születéskor várható átlagos élettartam magas, szintén az egyik legmagasabb világszerte (81 év a férfiaknál, 85,2 év a nőknél), és életük utolsó éveiben sokan kerülnek idősotthonba. Szinte minden településen található egy. Ennek átlagos havi költsége nem kevesebb, mint 8.500 frank, amiből a bentlakóknak 5.600-at kell maguk állniuk.

Ha figyelembe vesszük, hogy a nem hivatalos minimálbér Svájcban 3.800 frank teljes munkaidős foglalkoztatás esetén és hogy az állami nyugdíj (1. és 2. oszlop, AHV és Pensionskasse) átlagosan a fizetés 58,4 %-ával megegyező összeg, láthatjuk, hogy igencsak költséges dologról van szó. Természetesen itt is létezik magánnyugdíjpénztár (3. oszlop), ami az alapmegélhetésen túli költségek fedezését is lehetővé teszi a nyugdíjasok számára, azonban a férfiak 44, a nők 37%-a csupán az 1. oszlop (AHV) befizetései, azaz a kötelező nyugdíjbefizetés után kap nyugdíjat (a kötelező Pensionskasse, azaz a 2. oszlopba való befizetést csak 1985-ben vezették be). Ez egyedülálló személynél évente max. 28.200 frank, házastársaknál max. 42.300 frank nyugdíjat kifizetését jelenti. Ha kiszámoljuk, hogy havi szinten ez mennyi, láthatjuk, hogy a létminimumhoz is alig elég.

A nyugdíjkorhatár nőknél 64, férfiaknál 65 év, de aki megteheti, tovább dolgozik. Természetesen olyanok is vannak, akik 50 éves koruk fölött veszítik el a munkahelyüket és kénytelenek újat keresni. Ők sincsenek könnyű helyzetben, mert a munkaadó által fizetendő járulék az évek előrehaladtával emelkedik, így az idősebb munkavállaló többe kerül, mint a fiatalabb.

A világ népességének 7%-a 65 év fölötti. Európában ez az arány jóval magasabb, 15%, Svájcban pedig 16%. Nyugdíjaskorba érve sok svájci külföldre költözik az alacsonyabb megélhetési költségek és ingatlanárak, valamint a melegebb éghajlat miatt. Egy 2010-es, nem reprezentatív felmérés szerint a megkérdezett svájci munkavállalók több mint fele nem Svájcban kívánja tölteni nyugdíjas éveit. A több mint 700 ezer külföldön élő svájci állampolgár közel 20%-a 65 év fölötti. Ha erre a témára rákeresünk az interneten, 189.000 találatot kapunk! A nyugdíjasoknak szóló internetes oldalakon rendre találhatunk olyan összefoglaló írást, amiből megtudhatják az olvasók, hogy hová érdemes költözniük, hogy válasszanak, hogy készüljenek fel és mire figyeljenek (pl. itt, itt, itt, itt és itt).

A kivándorlás mostanában a kelet-európai országokba is irányul, de nem a meleg éghajlat, hanem a nyugdíjasotthonok miatt. Egy magyar idősotthon most irodát nyitott Svájcban, hogy közvetlenül érje el jövőbeli potenciális lakóit. Árai a svájci árak fele-harmada, lakói többnyire német anyanyelvűek (németek, osztrákok, svájciak).  Ez már a szegény svájci nyugdíjasok számára is megfizethető (a magyarok számára már kevésbé, de ez egy másik elemzés témája lehetne).