2016. február 27., szombat

Nette Toilette - éttermi WC-k nemcsak vendégeknek

Ezt a matricát kell keresni - Fotó innen


Számos város küzd azzal a problémával, hogy kevés nyilvános illemhelyet tud biztosítani a járókelők számára. Németországból indult a mozgalom, melyben egy-egy város vezetése felkéri a gasztronómiai egységek, éttermek, kávózók vezetőit, hogy tegyék lehetővé azok számára is a WC használatát, akik nem fogyasztanak semmit náluk. Cserébe a város hozzájárul a takarítási költségekhez - ami nem mellesleg jóval kedvezőbb, mint a saját üzemeltetésű nyilvános illemhelyek fenntartása. A járókelők az ajtóra ragasztott "Nette Toilette" matrica révén tájékozódnak, hogy hová mehetnek be minden probléma nélkül, ráadásul ingyen folyó ügyüket intézni.

Helyszínek Luzernben

Az ötlet gyorsan népszerűvé vált, mára több mint 200 városban terjedt el Németországban. Svájc egy kis késéssel, de szintén követi a példát. 2015. tavaszán Luzern és Thun városában (ezeken a helyeken) tették mindenki számára elérhetővé illemhelyeiket gasztonómiai egységek. Bernben, a fővárosban is felmerült az ötlet, azonban meg akarták várni, hogy milyen eredményekről számolnak be az úttörő városok (Luzern és Thun). Szerencsére mindkét helyen pozitívak a tapasztalatok, így most már elhárult ez az "akadály" is a berni bevezetés elől. A megkérdezett 114 étterem és bár közül ugyan csupán 30-an válaszoltak, de ebből 20-an vállalnák a "barátságos WC"-vé válást. Mindannyian az óvárosban találhatóak.

Zürichben még 2013-ban nyújtott be két párt indítványt, hogy a Németroszágban sikeresen elterjedt modellt Zürichben is kövessék, de azzal az indokkal, hogy az éttermek WC-i nincsenek nyitva a nap 24 órájában és sokuk nem járható kerekesszékkel, elutasították. Solothurnban azonban 2015. augusztusa óta 5 étterem is fogad nem fogyasztó látogatókat.

Zürichben azért annyira nem nagy probléma a nyilvános illemhelyek hiánya, a turisták által gyakran látogatott helyeken pl., de szükség esetén az áruházak WC-je is használható (Manor, Coop, Globus, Jelmoli).


2016. február 24., szerda

Világszerte slágerlistán lennének, ha nem Svájcba születnek

Fotó innen
Anélkül, hogy a világ slágerlistáin szereplő előadók némelyikét minősíteném, szeretném néhány tehetséges svájci fiatalra felhívni a figyelmet, akik, ha mondjuk az USÁ-ban születnek, kis szerencsével szintén ezen fentebb említett slágerlistán lehetnének dalaikkal.

Nickless - Tehetséges, 20 éves zürichi fiú, aki első lemeze megjelenése előtt 4 évig egy lemezstúdióban dolgozott kifutófiúként, hogy a számára fontos emberek közelében lehessen. Itt találkozott egyébként Bastian Bakerrel, aki előtt később "előzenekarként" lépett fel. Dalait maga írja és szerzi. A slágerlistán pillanatnyilag a legelőkelőbb helyen álló svájci előadó, a 31. helyen (mire ezt olvassátok, persze már más lesz a helyzet). Fiatal korának, sármjának és tehetségének köszönhetően az új Bastian Baker is titulálják. Na de ki az a Bastian Baker? -  kérdezitek - joggal.




Bastian Baker - A maga 23 évével már szinte öreg rókának nevezhető. Első single-je 2011-ben jelent meg (a belinkelt első videó) és azóta a legnagyobb zenei színpadokon lép fel a világ számos pontján, többek között Angliában és az USÁ-ban is. Gyakorlatilag minden nap máshol ébred, annyi felkérése van. Lausanne-ban született, édesapja profi hokis. Maga is elindult ezen az úton, ám a zene is nagyon érdekelte. A kórusban, ahol énekelt, szóló szepeket is kapott. Egy zermatti bárban hallotta meg őt a Montreux-i Jazz Fesztivál egyik alapítója és meghívta őt a 2012-es fesztivál egy ingyenes standján való fellépésre. Hát valahogy így kezdődött a profi zenei karrier.

Fotó innen




Ő már kellőképpen nagy sztár ahhoz, hogy reklámszerződése legyen. A posta Bastian Baker segítségével, arcával és hangjával promótálja sokoldalú szolgáltatásait (The Yellow Tour).




Nick Mellow - Ez a fiatalember szintén 23 éves, Aarauban született, és saját szerzeményeiben érzéseiről, gondolatairól, bánatairól, örömeiről énekel. Néhány hete a helyi könyvtárban lépett fel a "One of a million" zenei fesztivál keretében. Rendkívül szerény és közvetlen - egyszóval szimpatikus és a zenéje is igényes. 


Speciális technikával - is - gitározik
A gyerekek tátott szájjal hallgatták



Pegasus - Az együttes tagjai már iskolás koruk óta együtt zenélnek. Bielből származnak és még csak 20 évesek. Némi nemzetközi karrier is van már a hátuk mögött, turnéztak Németországban, Ausztriában és a Benelux államokban.

Fotó a zenekar honlapjáról



A kevésbé mainsteam zenét kedvelők számára ajánlom a Swiss Live Talents oldal tanulmányozását. Nagyon jó svájci zenék hallhatóak rajta! Pl. többek között a genfi Elvett nevű zenekar ...


2016. február 20., szombat

FIFA Múzeum

Fotó innen

Focirajongók és a FIFA körüli botránytól megcsömörlöttek számára jó hír, hogy 2016. február 28-án nyit Zürichben a FIFA Múzeum. Az épületet 40 évre bérelték ki a Swiss Life Biztosítótársaságtól, teljes mértékben felújították és a szomszédos nagy, ámde eléggé csúnyácska 4 csillagos Ascot Hotelt is megvették, így a projekt összesen 140 millió frankjába került a szervezetnek. A múzeumon kívül irodák és 34 lakás is megtalálható az épületben, csakúgy mint bérelhető rendezvénytermek és éttermek, melyek a 14-24 frankos belépőjegy megvásárlása nélkül is látogathatók. A földszinten, a bejárat mellett lévő Sport Bar már üzemel, falát teljes mértékben beborítják a különböző méretű kivetítők, melyek mindegyikén más-más sportesemény kísérhető figyelemmel.







Fotó innen

Az épület alsó 3 szintjén, 3000 m2-en több mint 1000 kiállítási tárgy vezeti majd végig a látogatókat a futball történelmén interaktív és multimédiás megoldásokat is alkalmazva. Többek között megtekinthető az eredeti arany világkupa, ill. a 209 tagország nemzeti meze is. 4000 történelmi dokumentum és könyv, 60 képernyőn futó 500 videó és 1480 fénykép kelti majd életre a múltat és mutatja be a tagországokat.

A svájci - Wallis kantonból származó - Sepp Blatter (akit a botrányok óta már Josephként említ a svájci sajtó, ilymódon határolóda el tőle), a FIFA 8., nemrég lemondott elnöke, 1975 óta dolgozott a FIFÁ-nak. Talán karrierje csúcsa lett volna az általa megálmodott múzeum FIFA elnökként való megnyitása. Már korábban, a 2007-ben átadott, 240 millió dollárból megépített, szintén Zürichben, az állatkert közelében található FIFA székház építésekor felmerült a múzeum gondolata, akkor azonban forgalmi nehézségekre hivatkozva visszautasította a kerület - ugyanis a székház közelébe került volna a múzeum is. Évi 200.000 látogatóra számítanak.



A látogatás előtt (vagy netalán helyett) érdemes a múzeum honlapján is nézelődni. A múzeum megközelíthető a zürichi főpályaudvarról a 6-os villamossal (kb. 8 perc), de vonattal (S-Bahnnal) a Zürich Enge pályaudvarig utazva is mehetünk. Mindkettő közvetlenül a múzeum előtt tesz le.

Cikkek a témában itt (angolul), itt és itt.

2016. február 10., szerda

Népszavazás a feltétel nélküli alapjövedelemről

Folyamatosan és exponenciálisan fejlődő, különböző válságokkal terhelt világunkban valószínűnek látszik, hogy a jelenlegi rendszer nem tartható fenn örökké, sőt, nem tartható fenn sokáig. Az emberiség történelme során már kipróbált néhány rendszert, melyek - az adott korban és fejlettségi szinten - bizonyos ideig működtek és egymára épülve továbbfejlődtek. Eközben - 1769-től, a gőzgép feltalálásától kezdve - újabb és újabb ipari forradalmak formálták a társadalmat és a gazdaságot. Jelenleg a 4.-nél tartunk, mely az Industry 4.0 nevet viseli. Ez tulajdonképpen a digitális világról szól, arról a kommunikációs térről és módról, melyben az informatika kiszolgáló ágazatból olymódon tört előre, hogy az élet minden, de valóban minden területét átszövi, beleértve életmódunkat és munkavégzésünket is.



Kép innen


A hasznos technikai újítások, melyek könnyebbé teszik az emberek életét, tisztábbá, egyszerűbbé a munkavégzést, egyúttal részben le is értékelik az emberi munkaerőt. Miközben az embernek papíron talán soha nem volt annyi mindenhez joga, mint ma, lehetőségei részben mégiscsak csökkennek. Növekszik a munkanélküliség, különösen riasztó arányú a fiatalok körében, nemcsak Spanyolországban, de Finnországban is, mely az oktatásügyi reform mintaországa, a PISA tesztek éllovasa. Vagyis egy jól működő, hatékony oktatási rendszer sem garantálja azt, hogy a munka világába kilépő, tudásukat kamatoztatni tudó és akaró fiatalok ezt valóban meg is tudják tenni.

Nem véletlen, hogy Finnországban szavazták meg elsőként a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetését, melynek részleteit ebben az évben fogják kidolgozni. A pilotprojektet 2017-ben tervezik beindítani, ezzel párhuzamosan azonban minden szociális juttatást megszűntetnének. Azt remélik, hogy ezáltal a kevésbé jól fizető munkákra is lesznek jelentkezők, ugyanis az alapjövedelem mértéke 800 euró körül lenne. Ez az ún. neoliberális modell.

Svájcban humanitárius szempontból közelítik meg a kérdést, olyan összeget javasolnak (felnőtteknek 2500, gyerekeknek 600 frank), ami lehetővé tesz egy szerényebb életvitelt. Úgy vélik, hogy a legtöbben ezáltal hatékonyabban és nagyobb lelkesedéssel dolgoznának, mivel nem kellene munkahelyük elvesztésétől tartaniuk. (Összehasonlító cikk itt)

A svájci szövetségi parlament 2016. június 5-re írta ki az alapjövedelemről szóló népszavazást. A háttérmunka nagyban zajlik, a kezdeményezők honlapján (grundeinkommen.ch) rengeteg információ, elemzés és cikk olvasható. Többek között pl. az első reprezentatív közvéleménykutatás eredménye is, mely arra mutat rá, hogy mit tennének Svájcban az emberek, ha munka nélkül jutnának jövedelemhez. A megkérdezett 1076 fő többsége továbbképezné magát (54%), önálló vállalkozásba kezdene (22%) és több időt töltene a családjával (53%). Csupán 2%-uk hagyna fel a munkával! A válaszadók 1/3-a azonban úgy gondolja, hogy mások nem dolgoznának, ha anélkül is kapnának pénzt.

Létrehoztak egy portált is (expo16.ch), melyre mini videókat lehet feltölteni. A kérdés: "milyen munkát végeznél, ha feltétel nélkül jutnál jövedelemhez" (was würdest du arbeiten, wenn für dein Einkommen gesorgt wäre?). Ezekbe belehallgatva is az derül ki, hogy sokan változatlanul tovább dolgoznának, ill. önkéntes munkát vállalnának. Természetesen olyanok is vannak, akiknek az első gondolatuk az, hogy végre úgy igazán kialudnák magukat és világkörüli útra mennének, de ez a szcenárió a lottó 5-öst megnyerőktől is ismert - az ilyen - értékteremtés nélküli - élet nem elégíti ki és teszi boldoggá az embert.

Változatlanul hiszek benne, hogy az emberek többsége nem tud munka, azaz hasznos tevékenység nélkül élni és hogy a rendszer előbb-utóbb reformra szorul, ezért nagyon jónak találom, hogy gondolatban már egyre több helyen foglalkoznak az alapjövedelem bevezetésével és kisebb, azaz nem országos méretben már kísérleteznek is vele (pl. a hollandiai Utrechtben vagy a kanadai Dauphinben). A Canadian Medical Association korábbi elnöknője is az alapjövedelem mellett érvel, mégpedig egészségügyi alapon. A kutatások ugyanis azt igazolják, hogy az egészségi állapotra kétszer akkora hatással vannak a  jövedelmi viszonyok, mint az orvosi ellátás. Az interjú itt nézhető meg (angolul, német felirattal).

A svájci alapjövedelmet kezdeményezők tisztában vannak vele, hogy egyelőre még nem érett meg a helyzet az alapjövedelem bevezetésére, mégis úgy gondolják, hogy időben el kell kezdeni a felkészülést a "nehezebb" időkre.


2016. február 7., vasárnap

Egyre kevesebben kapják meg az állampolgárságot

Fotó innen


A Svájc iránti érdeklődés töretlenül magas, mind a külföldi munkavállalók, mind a menekültek kedvelt célpontja, már amennyire a lehetőségek és a szabályozás megengedi.

Az elmúlt 10 évben azonban drasztikusan csökkent azok száma, akik megkapták a svájci állampolgárságot. Míg 2006-ban még 38.000 külföldi örvendhetett új - svájci - állampolgárságának, addíg 2014-ben már csak 23.700-an. Ez nem kevesebb, mint 38%-os csökkenés.

Az állampolgársághoz való jutást a kantonok, ill. városok egyénileg szabályozzák, a szabályokat pedig igény - és alkotmányadta joguk - szerint változtatják. Thunban 2008-ban, Bernben 2010-ben vezették be a nyelvvizsgakötelezettséget. Baselben 2012. júliusa óta nemcsak szóbeli, hanem írásbeli nyelvvizsgát is kell tenniük az állampolgárságért folyamodóknak. Amennyiben nem sikerül a nyelvvizsga, korlátozás nélkül újra megkísérelhető a letétele, 180 frank ellenében. Maga az állampolgársági eljárás azonban jóval drágább, összetettebb és hosszadalmasabb folyamat (itt olvasható egy angol nyelvű összeállítás, ami ugyan Vaud és Genf kantonra vonatkozik, de nagyjából erre lehet számítani a többi kantonban is, ill. itt egy 2012-es posztom az útlevél/állampolgárság témában). Zürich kanton 2015-ben csatlakozott a nyelvvizsgát kérők táborához. Mindenhol azonnali csökkenést tapasztaltak. 

A migrációs hivatal vezetője tisztában van vele, hogy a nyelvvizsga sokak számára megugorhatatlan akadály. Ezen felül a több éves, átláthatatlan és drága eljárás is sokakat elriaszt. Azok, akik mondjuk nem nyelviskolában, hanem munka közben - mondjuk szakácsként, kőművesként - tanulták meg a nyelvet, bajban vannak, mert a beszélt nyelvnek, dialektusnak nem sok köze van a német nyelvhez, annak nyelvtanához és az írott nyelvhez. Így sokan, akik ugyan elboldogulnak ilyen-olyan felszedett helyi svájci dialektussal, elég rosszul szerepelnek a nyelvvizsgákon.

Mindezzel együtt 2015-ben megugrott az állampolgárságért folyamodók száma - nemcsak a könnyített eljáráson átesőké (svájci állampolgár házastársa, vagy ilyen házastársak gyermeke), hanem összességében is. Ezért pedig nem más, mint az Ausschaffungsinitiative eredményét átnyomni kívánó Durchstetzungsinitiative a felelős, ami nagyfokú bizonytalanságot szült még a régóta itt élő, akár itt született külföldiek körében is. Az állampolgársági teszt 45 kérdése itt található.

Február 28-én kerül sor a népszavazásra, melyben arról döntenek a Durchsetzungsinitiative-ről szavazók, hogy a bűncselekményt elkövető, Svájcban élő külföldieket utasítsák ki az országból (itt olvasható a javasolt alkotmánymódosítás szövege). Elemzők szerint a javaslat elfogadása nagyobb veszélyt jelent, mint azt sokan gondolnák. Pl. ha egy külföldi szülők Svájcban született gyermeke (secondo) elkövet valamilyen kisebb bűncselekményt, melyért csak pénzbírság jár, kiutasíthatják az országból. Ezzel azonban az Európai Emberjogi Konvenció törvényei ellen cselekedne Svájc, de a személyiségi jogokról, így mozgásszabadságról szóló 1966-os emberjogi törvény ellen is.

Ezért tegnap Zürichben tüntetés zajlott az indítvány elfogadása ellen. A zürichiek több mint fele ugyanis külföldi és közülük 130.000 nem svájci állampolgár, annak ellenére, hogy sokan már itt születtek. A zürichi városvezető szerint teljes mértékben elfogadhatatlan és diszkriminatív, hogy egy bűncselekmény megítélése az illető útlevelén múljon. Úgy véli, hogy a Durchsetzungsinitiative a svájci értékeket tiporja sárba. Ennél hatásosabb szavak nem is kellenek, hiszen Svájcot a közös értékek tartják össze.