2014. december 22., hétfő

Szép búcsú

Fotó innen

A kis városok, kisebb közösségek - no meg a relatív stabilitás - előnye, hogy az embereknek neve van. Mi nem belvárosban lakunk - itt az emberek köszönnek egymásnak, akkor is, ha nem ismerik egymást. A kisboltban is ismerősként beszélgetünk az eladókkal. Itt annyira nem divat a munkahely gyakori váltogatása. Mindig ugyanazokkal az arcokkal lehet találkozni, évről évre. És ez nagyon jó.

A téli utcaképhez Svájcban hozzátartoznak a sültgesztenye-árusok is. A mi városkánkban összesen kettő van, egy a vasútállomásnál, egy pedig a sétálóutácban. Ez utóbbit Lorenzo Campagna üzemelteti. Most 84 éves és egész pontosan 50 éve árulja ugyanott a gesztenyét októbertől februárig. E kerek évforduló az utolsó év számára, most végleg nyugdíjba vonul. A városvezetés nevében a polgármester (aki már gyerekként Lorenzotól vette a sültgesztenyét) egy festménnyel köszönte meg mindenki Lorenzojának elmúlt fél évszázados tevékenységét. A festményt a badeni művész, Attila Herendi készítette Lorenzoról ...

Tetszenek az ilyen gesztusok, a munka és az egyén elismerése. Így karácsony előtt különösen szívet melengető a történet. 

2014. december 17., szerda

Adni, adományozni jó!

Flüchtlingslager Zaatari in Jordanien
(Photo credit should read KHALIL MAZRAAWI/AFP/Getty Images)
Menekülttábor Jordániában - Fotó innen
Adni jó. Sokszor jobb mint kapni. Karácsonykor adunk a legtöbbet. Ajándékot, időt, figyelmet, szeretetet. A megajándékozott fél reakcióján azonnal le is tudjuk mérni, hogy mennyire találtuk el az ízlését, kívánságát, vágyát.

Karácsony táján többen is apellálnak adakozó kedvünkre. Az adományozás legalább annyire jó dolog, mint az ajándékozás, csak éppen nem látjuk azokat a rászorulókat, akik számára pénzt vagy egyéb anyagi javakat ajánlunk fel. Svájcban rengeteg közhasznú alapítvány közül tudnak választani a segíteni szándékozók. Ráadásul létezik egy olyan minősítő szervezet, amelynek tagjairól 100%-osan tudható, hogy a pénz valóban oda megy, ahová kell, vagyis ahová ígérik, hogy megy. Ez a szervezet a Zewo (Schweizerische Zertifizierungsstelle für gemeinnützige, Spenden sammelnde Organisationen), mely rendszeresen ellenőrzi, hogy a közhasznú szervezetek tényleg jól bánnak-e a rájuk bízott anyagi eszközökkel. Elődje 1934-ben alakult, a tanúsítvány (Zewo Gütesiegel) pedig 2001 óta létezik.

A Zewo honlapján tippeket is adnak az adományozóknak:
  1. előszöris gondold át, hogy milyen ügyet támogatnál szívesen (betegek, idősek, állatok, emberi jogok stb.)
  2. ne aprózd el az adományozásra szánt összeget, inkább csak 1-2 szervezetet támogass, így hatékonyabb
  3. ha már döntöttél, lehetőség szerint maradj ugyanannál a szervezetnél és ne váltogasd időről időre, mert az megnöveli az adománygyűjtő szervezet marketingköltségvetését, ha minden évben új adományozókat kell találnia
  4. ne hagyd magad nyomás alá helyezni és ellenőrizd, hogy az adott szervezet minősített adománygyűjtő-e (a honlapon fent van azoknak a szervezeteknek a listája, akiktől megvonták a minősítést és külön lista is készült azokról, akiket nem ajánlanak)
  5. amennyiben egy külföldi gyerek számára gyűjtenek, inkább egy projektet támogass, mert egy személy támogatása feszültséget kelt az adott közösségben

A Zewo közvéleménykutatást végzett 440 tagja körében, amiből kiderül, hogy a svájciak igencsak adakozó kedvűek, ha a bajba jutottakról van szó. A felajánlott összeg évről évre egyre magasabb. 2013-ban 1,7 milliárd frankot adományoztak (ebből 1,1 milliárd Zewo által minősített szervezethez került), ami azt jelenti, hogy ha minden egyes Svájcban élő ember felajánlott volna pénzt, akkor fejenként 207 frankot adtak volna.

Tulajdonképpen a valóság nem is áll messze ettől. A svájci kultúrában nagyonis benne van az adományozás. A 60 év fölöttiek 80%-a adományoz rendszeresen, de a 15-19 év közöttiek 20%-a is gondol a rászorulókra. Egy ruhabörzén láttam gyerekeket, akik a már nem használt játékaikat árulták és kitettek egy lapot, amiből látszott, hogy a bevételt melyik szervezetnek fogják adni (UNESCO, WWF).

Nemrég járt nálunk a Vöröskereszt egy aktivistája. Nem volt erőszakos, viszont nagyon ügyesen terelte a beszélgetést. Megkérdezte, hogy havonta mekkora összeget tudnék nélkülözni? Ezt felszorozta 12-vel és megdöbbenve mondta, hogy az nagyon sok (10x12 frank), így végül lealkudta évi 50 frankra. Szóval neki köszönhetően én is javítom a statisztikát.

Grafikon innen

Az összes adomány 55%-a az országban maradt. Svájcban is vannak támogatásra szoruló emberek, intézmények. A legtöbb pénz (24%) 2013-ban az egészségügy területére vándorolt, mégpedig olyan szervezetekhez, melyek fogyatékosokkal, szenvedélybetegekkel foglalkoznak. A második legnagyobb összeg szociális célokra ment (17%), 10%-kal pedig a környezetvédelmi és állatvédő szervezeteket támogatták.

2009 óta minden év karácsonya előtti héten megrendezi az SRF3 (Schweizer Radio und Fernsehen) a Glückskette nevű szevezettel közösen a Jeder Rappen zählt (Minden rappen számít) nevű nagy sikerű adománygyűjtő akcióját (korábbi poszt erről a témáról itt). Mindig egy konkrét célra gyűjtenek, ami évről évre változik. 2009-ben pl. a malária áldozatai számára gyűlt össze több mint 9 millió frank. Idén a menekültek részére gyűjtenek. 2013-ban összesen 50 millió ember menekült el a konfliktusok, háborús helyzetek elől lakhelyéről, közülük 17 millióan a hazájukat is elhagyták. A 2. világháború óta nem volt ilyen magas ez a szám. A menekültek fele gyerek.

Fotó innen

Az idei év rekord adománya az egyik leggazdagabb svájcitól érkezett. A most 79 éves Hansjörg Wyss 120 millió dollárt adományozott az ETH Zürich és az Universität Zürich számára, egy interdiszciplináris kutatóintézet létrehozására és működtetésére. Az intézet az ő nevét fogja viselni.

Azok számára, akik még nem döntötték el, hogy mely szervezet számlájára fizessenek adományt, van egy gyűjtőoldal (Swissfundraising), ahol a különböző nonporofit szervezetek listája található.

2014. december 8., hétfő

Nemesi családok

Fotó innen

Vannak nevek, melyek hallatán nemesi származásra gondolunk. Magyarországon ilyen pl. az Andrássy, az Esterházy vagy a Thököly. A "cz" és a név végi "y" is nemesi háttérre enged következtetni. Svájcban a "von" vagy a "zu", francia nyelvterületen (és Bernben) a "de" előtag utalhat nemesi származásra.

A valóságban azonban sokkal kevesebbeknek folyik kék vér az ereiben, mint ahogy azt a nevek alapján gondolhatnánk. A közel 35 ezer "von", "zu" és "de" nagy részének semmi köze a nemességhez. Andreas Burri nyelvkutató szerint a "von" előtagot inkább helységmegjelölésre használták.

Természetesen Svájcban is éltek nemesek, jelentős nemesi családok, leszármazottaikat még ma is meg lehet találni, a közéletben, politikában is. A legrégebbi ilyen család, amelyről írásos emlék is található, a von Salis-Soglio család. Eredetileg Graubünden kantonból származnak, utódaik (a telefonkönyvben 62 ilyen név van) azonban ma már az ország minden pontján megtalálhatóak. Többségük Zürichben él, csakúgy, mint a többi nemesi család leszármazottja.

A korai középkorban a nemesség két típusa alakult ki, a születés szerinti és a hivatali nemesség. Az első csoportból a királyi családok tagjai kerültek ki, úgymint Habsburgok, Kyburgok, Lenzburgok, Rapperswillerek. A másik típusba alapvetően a gazdag kereskedőcsaládok, ill. más jogon nemesi előjogokat szerzett családok tartoznak. A jelentősebb patríciuscsaládok közé tartoznak az Escher, Orelli, Ringier, Pestalozzi, Sarasin és a Kilchsperger családok. 

A von Graffenried család ma élő tagjainak tulajdonában még ma is számos kastély található. Az egyik von Graffenried parlamenti képviselő, másikuk Bernből Amerikába kivándorolva megalapította New Bern városát. Az ő egyik utóda Laura Bush (id. Bush elnök felesége).

Az Escher család egyik tagja, Johann Heinrich Alfred Escher vom Glas alapította a Swiss Life biztosítótársaságot és a Credit Suisse bankot, legnagyobb műve azonban az 1882-ben átadott Gotthard alagút volt. Szobra a zürichi főpályaudvar előtt áll.

Az eredetileg tessini, de a reformáció elől Zürichbe menekült patríciuscsalád, az Orellik, akik nevével az Orell Füssli könyvesbolthálózat és könyvkiadónál találkozhatunk.

A von Roll családból Ludwig von Roll alapította az azonos nevű vonRoll vasműveket, mely az idők során nemzetközi konszernné nőtte ki magát. Alapvetően aknafedlapjaikról és tűzcsapjaikról ismertek, ma már azonban az energiaiparban is tevékenykednek.

A bázeli nagy befolyású nemesi családoknak külön gyűjtőneve is volt - Daig. Bázel szabad városként jóval több előjoggal rendelkezett, mint a többi város, kizárólag a császárnak tartozott elszámolással és adófizetési kötelességgel és csak a császár hívhatta hadba. A Franciaországból származó, de a 16. században Bázelben letelepedett Sarasin család alapította a máig működő Sarasin bankot.

Ezek a  családok nemesi előjogaik nagy részét a Helvét Köztársaság (1798-1803) ideje alatt elveszítették, teljesen pedig az 1830-40-es évek liberális forradalma következtében mondhattak búcsút nekik. A nemesi cím és előtag használata ma viselőjére van bízva, kivéve a Graf és a Freiherr címeket, melyeknél csupán a "von" előtag használható.

A születés szerinti nemeseket már az 1300-as évek végén elkezdte kiszorítani a hatalomból a hivatali nemesség, ezért sokan disszidáltak (pl. a von Hallwyl, a von Roll és a von Wessenberg családok).

"A nemesség kiváltságokat jelentő rang és jogállás, illetve az ezekkel rendelkező társadalmi osztály volt Európa nagy részén. A középkorban és az újkorban a társadalom uralkodó csoportját alkotta és a fő politikai és gazdasági hatalmat birtokolta. Ma már inkább csak jelképes társadalmi jelentőségű öröklődő rang egyes európai országokban. " (Wikipédia)

A magyar történelmi családok listája ezen a linken található. Magyarországon a nemesség 1848-ig volt az uralkodó társadalmi osztály. Egy 1947-es törvény tiltotta be véglegesen a nemesi rangok és címek használatát.

2014. december 5., péntek

Raclette világrekord-kísérlet


http://www.migros.ch/mediaObject/migros_ch/medien/inhalt_medien/2014/impressionen_raccard_challenge_01/original/impressionen_raccard_challenge_01.jpg
Fotó innen

Bern - helyszín, Migros - főtámogató, 100 méternyi raclette-sütő, 870 kis raclette-serpenyő, 2610 teamécses, 25 ezer adag raclette-sajt -  a legújabb sajtos Guiness-rekord kísérlet hozzávalói.

A megvalósítást november 30-ra időzítették, a szövetségi parlament épületére való vetítés (Rendes-vous Bundesplatz) utolsó napjára. A vetítést a 6 hét alatt egyébként összesen több mint 621 ezren látták (napi 2 vetítés volt).

A raclette Svájc egyik nemzeti eledele. A különböző források különböző adatokat adnak meg eredetével kapcsolatban. Középkori kolostori kéziratokra hivatkozva azt feltételezik, hogy már akár Tell Vilmos is fogyaszthatott 1291-ben raclette sajtot, vagy ahogy akkor hívták, sült sajtot (Bratchäs). Akkoriban a hegyi pásztorok fogyasztották, mialatt nyáron fönt legeltették nyájukat fent az Alpokban. Este a tábortűz parazsa fölé helyezték a sajtot és amint megolvadt az oldala, azt késsel rákaparták egy szelet kenyérre. 

Innen is száramazik egyébként a raclette név, amiről ugye első ránézésre látszik, hogy nem német szó. Egy másik forrás szerint ugyanis eredetileg Wallis (Valais) kantonból származik a raclette sajt, ami francia nyelvű kanton. A raclette szó ugyanis a francia racler, azaz kaparni igéből ered. Wallisból 1812-es az első írásos emlék. Arrafelé jellemzően fél korong sajtot sütnek, azaz nem a szeletelt változatot.

A raclette sajt tehéntejből készül, a wallisi a mai napig friss tejből. Zsíros, könnyen olvadó sajt, ami 25-40 cm átmérőjű tömbben készül, magassága 6-7,5 cm közötti, súlya pedig 3,5-7,5 kg. Zsírtartalma 46-55 % közötti. Kérge száraz, maga a sajt könnyen szeletelhető és nincs, vagy alig van benne lyuk.

Addig kell sütni, olvasztani, amíg elkezd buborékozni. További sütés esetén már elkezd kiválni a zsír belőle. Hagyományosan héjában főtt kisebb szemű krumplival, savanyú uborkával és gyöngyhagymával eszik. 

Nemrég (2013. januárjában) volt egy nagy raclette kóstoló-teszt Wallis egyik 2.200 méter magasan fekvő síterepén. Ahhoz, hogy reprezentatív felmérésnek nevezhessék, 240 emberrel kellett kóstoltatniuk. Az össze eredmények nagyjából 4,6 között mozogtak (1-6-ig skálán), azonban az átlagos nagyon különböző értékelések adták ki. Az Emmi Kaltbach nevű sajtjának 4,7-es átlaga 1,5-ös és 6-os értékekből keletkezett. Ez egy elég erőteljes, jellegzetes ízű sajt, ezért ennyire megosztó.

Fotó innen

A raclette sajt népszerűségét mutatja, hogy kb. 14 ezer tonna készül belőle évente, ebből 2 ezer tonna wallisi raclette sajt.

Hol a legolcsóbb a benzin?

Seit gestern beträgt die Differenz an BP-Tankstellen (Bild: Zürich Wiedikon) 17 Rappen zwischen Diesel und Bleifrei 95.
Fotó innen


Az elmúlt évek folyamatos áremelése után az utóbbi időben némiképp csökkent a benzin ára. Az olajárak az elmúlt 12 hónapban 37%-kal csökkentek, épp ideje volt, hogy legalább jelzésértékűen kövesse a benzinár ezt a trendet. Természetesen Svájcban is van különbség a benzinkúthálózatok és azon belül az egyes benzinkutak által alkalmazott árak között, elhelyezkedéstől, közelben lévő konkurrenciától függően.

A 20min.ch szerkesztősége dec. 2-án feltérképezte az országot és az aznapi árakat feltüntette egy térképen. Megállapították, hogy a legkedvezőbben a Mini-Prix kutakon lehet tankolni. Nem csoda, hiszen cégfilozófiájuk, hogy a legközelebbi konkurrensnél 2 rappennel olcsóbbnak kell lenniük. Legkedvezőbb áruk 1 liter 95-ös benzinért 1,46 frank. Igaz, hogy állításuk szerint ezen már gyakorlatilag semmit nem keresnek. A szintén a legkedvezőbbek közé tartozó Ruedi Rüssel kutakat is ugyanez a cég működteti. Zürichben (Sihlfeld) ennek a kútnak a legkedvezőbb benzinára 1,59 frank.

Kérdés persze, hogy mennyire éri meg elautózni egy olyan benzinkútig, ahol kedvezőbben lehet tankolni. A cikkíró számítása szerint a literenként 3 rappen-nyi különbség 50 liter tankolása esetén 1,5 frank megtakarítást jelent, ami egy liter olcsóbb benzin árának felel meg. Ha egy újabb autó 6,24 l/km-es átlagfogyasztását nézzük, akkor ezzel az 1 liternyi megtakarítással kb. 17 km-t lehet autózni. Tehát valójában csak igen kis távolságot (néhány km-t) érdemes megtenni az olcsóbb benzinért, mert azonnal el is használjuk az úton azt a benzint, amit a megtakarított pénzen tankoltunk. Nem is beszélve a kocsi kopásáról, az időnkről és a környezet terheléséről.

Ezen a linken az összes benzinkút benzinára megtalálható. Kanton és helységnév szerint is lehet keresni. Ezen a linken pedig a különböző országok benzinárai láthatóak.

Az autósok - és a bevásárlóturisták - paradicsoma a Graubünden kantonban, az osztrák határhoz közel fekvő Samnaun település, ami 1892 óta vámmentes övezet, az egyetlen az országban. Státuszát annak köszönheti, hogy akkoriban csupán Ausztria felől volt megközelíthető és a tiroliakkal folytattak élénk kereskedelmet. A Samnaunban beszélt nyelv is egyfajta tiroli dialektus, ellentétben a környéken használatos rétoromán nyelvtől. 1912 óta Svájc felől is épült Samnaunba vezető út, de mivel ez a környék a vámmentesség miatti idezarándokló bevásárlóturistákból él, vámmentességét a mai napig megőrizhette. Itt a mérés napján 1,29 frank volt egy liter 95-ös benzin. A benzinkutak 8-20 óra között vannak nyitva, de legtöbbjüknél záróra után is lehet tankolni, kártyás fizetéssel. A benzinen kívül 50 top márka üzlete is vonzza a vásárlókat, akik számára az ingyenes parkolás is biztosított (ez igazán ritkaság Svájcban).