2014. augusztus 26., kedd

Mi Svájc fővárosa?

Fotó innen


Ha egy külföldit, egy nem Svájcban élő külföldit megkérdeznek, hogy mi Svájc fővárosa, elsőként Zürich ugrik be neki. Nem csoda, hisz Zürich az ország legnagyobb városa és gazdasági, kulturális központja. Ugyan a történelem során több város is funkcionált fővárosként, Zürich nem volt közöttük, noha nagyon is szeretnék, de erről majd később.

A mai formájában működő Svájcról, azaz Svájci Államszövetségről 1848 óta beszélhetünk, amikor is a sok-sok háborúskodás és vallási ellentét után végül elfogadták a szövetség - demokratikus - alkotmányát. Ezt megelőzően 1798-ban a francia forradalom hadserege Napóleon vezetésével elfoglalta Svájcot, Naplóeon létrehozta a Helvét Köztársaságot, mint Franciaország szatelitállamát és számos olyan reformot vezetett be, ami a modern svájci állam alapjainak lerakását jelentette. Megszüntette a domináns városállamok és a politikai jogokkal nem rendelkező területek közötti különbséget, a feudális terheket és a céhes előjogokat, többek között jogegyenlőséget, vallás- és lelkiismereti szabadságot hirdetett. A sok pozitív hozadék mellett persze negatívumok is akadtak és - mivel mégiscsak külföldi megszállásról volt szó - kisebb-nagyobb felkelésekkel tarkított időszakról volt ez a néhány év. 

A rövid életű (1798-1803) Helvét Köztársaság első fővárosa Aarau volt (Aargau kanton fővárosa az ország középső, északi részén), 1798. áprilisától szeptemberéig. Itt kiáltották ki a Helvét Köztársaságot 1798. április 12-én. Forradalmi hozzáállása miatt ki is nevezték Aarau-t fővárosnak, de csak átmeneti időre. A város egyszerűen túl kicsi volt erre a szerepre (ma 20 ezer lakosa van, kb. mint Magyarországon Vecsésnek, Dunaharasztinak vagy Hatvannak). Ezt követően, 1799. májusáig Luzern, majd 1803. márciusáig Bern töltötte be a főváros szerepét.

Később, 1815-ben a Bécsi Kongresszus kinyilvánította Svájc függetlenségét és az alkotmányozó gyűlés az ekkor még 22 kantonnak széles autonómiát adott.

Az 1848-as Svájci Államszövetség megszületése az államok szövetségéből egységesített szövetségi államot hozott létre (ekkor jött létre az egységesített szabad belső piac is és törölték el a zsoldosság intézményét), fővárosaként a kétkamarás parlament képviselői a központi helyen fekvő Bern városát választották (79 szavazatot kapott Bern, 48-at Zürich és 9-et Luzern). Nem akarták a már akkor is erős Zürichet tovább erősíteni, ami mellett egyébként a jó infrastruktúra, az ország első vasútvonala, szép fekvése és kozmopolita mivolta szólt, de nem élvezte a keleti kantonok támogatását. Ezen kívül Bern közelebb fekszik a francia nyelvterülethez, hadi megfontolásokból is célszerűbb volt, ráadásul a város ellenszolgáltatás nélkül rendelkezésre bocsátott épületeket a hivatalok számára. Luzern mellett szólt központi fekvése és az, hogy így talán elfogadóbbá tennék az új állam mellett a központi kantonokat. Ez azonban nem volt elegendő.

Bern ugyan erős hatalommal rendelkező városnak számított és ma is a 4. legnagyobb város, de főváros mivolta  kívülről nézve nem teljesen egyértelmű. Az ország de facto fővárosa, hivatalosan (de jure) azonban nincs fővárosa Svájcnak. Bernben található a Szövetségi Parlament (Bundesparlament) épülete. Ezért németül Bundessitz-nek és Bundesstadt-nak, nem pedig Hauptstadt-nak, azaz fővárosnak nevezik. Talán ennek köszönhető, hogy Svájcnak nincs is olyan szimbóluma, mint pl. Magyarországon a parlament vagy a Halászbástya, vagy Londonban a Big Ben és a Tower Bridge.

Zürich, mint a legnagyobb város időről időre jelentkezik az ország fővárosának címéért.  Legutoljára 2012-ben javasolt egy szervezet népszavazást az ügyben, olyan érvekkel támasztva alá javaslatát, mint pl. hogy minden 9. munkahely Zürichben található, csakúgy, mint az ország legnagyobb reptere és pályaudvara, ezen kívül gazdasági és kulturális közont is. Lakosainak létszámát tekintve is megérdemelné a fővárosi rangot. Népszavazásra végül nem került sor, de az ország történelmét és a kantonok közötti rivalizálást egy kicsit ismerve úgy gondolom, egy ilyen javaslat sosem menne át, mert a többi kanton már így is túlzónak találja Zürich fölényét és a zürichiek "arroganciáját".

Svájc történelméről bővebben ebből a könyvből lehet tájékozódni. A főváros kérdésben pedig itt, itt, itt, itt és itt olvashatóak cikkek.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése