2014. augusztus 26., kedd

Mi Svájc fővárosa?

Fotó innen


Ha egy külföldit, egy nem Svájcban élő külföldit megkérdeznek, hogy mi Svájc fővárosa, elsőként Zürich ugrik be neki. Nem csoda, hisz Zürich az ország legnagyobb városa és gazdasági, kulturális központja. Ugyan a történelem során több város is funkcionált fővárosként, Zürich nem volt közöttük, noha nagyon is szeretnék, de erről majd később.

A mai formájában működő Svájcról, azaz Svájci Államszövetségről 1848 óta beszélhetünk, amikor is a sok-sok háborúskodás és vallási ellentét után végül elfogadták a szövetség - demokratikus - alkotmányát. Ezt megelőzően 1798-ban a francia forradalom hadserege Napóleon vezetésével elfoglalta Svájcot, Naplóeon létrehozta a Helvét Köztársaságot, mint Franciaország szatelitállamát és számos olyan reformot vezetett be, ami a modern svájci állam alapjainak lerakását jelentette. Megszüntette a domináns városállamok és a politikai jogokkal nem rendelkező területek közötti különbséget, a feudális terheket és a céhes előjogokat, többek között jogegyenlőséget, vallás- és lelkiismereti szabadságot hirdetett. A sok pozitív hozadék mellett persze negatívumok is akadtak és - mivel mégiscsak külföldi megszállásról volt szó - kisebb-nagyobb felkelésekkel tarkított időszakról volt ez a néhány év. 

A rövid életű (1798-1803) Helvét Köztársaság első fővárosa Aarau volt (Aargau kanton fővárosa az ország középső, északi részén), 1798. áprilisától szeptemberéig. Itt kiáltották ki a Helvét Köztársaságot 1798. április 12-én. Forradalmi hozzáállása miatt ki is nevezték Aarau-t fővárosnak, de csak átmeneti időre. A város egyszerűen túl kicsi volt erre a szerepre (ma 20 ezer lakosa van, kb. mint Magyarországon Vecsésnek, Dunaharasztinak vagy Hatvannak). Ezt követően, 1799. májusáig Luzern, majd 1803. márciusáig Bern töltötte be a főváros szerepét.

Később, 1815-ben a Bécsi Kongresszus kinyilvánította Svájc függetlenségét és az alkotmányozó gyűlés az ekkor még 22 kantonnak széles autonómiát adott.

Az 1848-as Svájci Államszövetség megszületése az államok szövetségéből egységesített szövetségi államot hozott létre (ekkor jött létre az egységesített szabad belső piac is és törölték el a zsoldosság intézményét), fővárosaként a kétkamarás parlament képviselői a központi helyen fekvő Bern városát választották (79 szavazatot kapott Bern, 48-at Zürich és 9-et Luzern). Nem akarták a már akkor is erős Zürichet tovább erősíteni, ami mellett egyébként a jó infrastruktúra, az ország első vasútvonala, szép fekvése és kozmopolita mivolta szólt, de nem élvezte a keleti kantonok támogatását. Ezen kívül Bern közelebb fekszik a francia nyelvterülethez, hadi megfontolásokból is célszerűbb volt, ráadásul a város ellenszolgáltatás nélkül rendelkezésre bocsátott épületeket a hivatalok számára. Luzern mellett szólt központi fekvése és az, hogy így talán elfogadóbbá tennék az új állam mellett a központi kantonokat. Ez azonban nem volt elegendő.

Bern ugyan erős hatalommal rendelkező városnak számított és ma is a 4. legnagyobb város, de főváros mivolta  kívülről nézve nem teljesen egyértelmű. Az ország de facto fővárosa, hivatalosan (de jure) azonban nincs fővárosa Svájcnak. Bernben található a Szövetségi Parlament (Bundesparlament) épülete. Ezért németül Bundessitz-nek és Bundesstadt-nak, nem pedig Hauptstadt-nak, azaz fővárosnak nevezik. Talán ennek köszönhető, hogy Svájcnak nincs is olyan szimbóluma, mint pl. Magyarországon a parlament vagy a Halászbástya, vagy Londonban a Big Ben és a Tower Bridge.

Zürich, mint a legnagyobb város időről időre jelentkezik az ország fővárosának címéért.  Legutoljára 2012-ben javasolt egy szervezet népszavazást az ügyben, olyan érvekkel támasztva alá javaslatát, mint pl. hogy minden 9. munkahely Zürichben található, csakúgy, mint az ország legnagyobb reptere és pályaudvara, ezen kívül gazdasági és kulturális közont is. Lakosainak létszámát tekintve is megérdemelné a fővárosi rangot. Népszavazásra végül nem került sor, de az ország történelmét és a kantonok közötti rivalizálást egy kicsit ismerve úgy gondolom, egy ilyen javaslat sosem menne át, mert a többi kanton már így is túlzónak találja Zürich fölényét és a zürichiek "arroganciáját".

Svájc történelméről bővebben ebből a könyvből lehet tájékozódni. A főváros kérdésben pedig itt, itt, itt, itt és itt olvashatóak cikkek.

A legkeresettebb szakmák

Siemens Turbinenbau in Görlitz
Fotó innen

A Manpower (globális munkaerőközvetítő cég) legutóbbi felmérése szerint világszerte szakemberhiánnyal küzdenek a cégek (rövid összefoglaló itt). 42 országban közel 37.500 cégvezetőt kérdeztek meg 2014. első negyedévében, hogy mely pozíciók betöltésénél ütköznek nehézségekbe és milyen arányban. A válaszokból kiderül, hogy 7 éve nem volt ilyen sok betöltetlen állás, a megkérdezett cégek 36%-a nehézségekkel küzd. A legsúlyosabb a helyzet Japánban, ahol a cégek 81%-a nem talál elegendő munakerőt, míg a legjobb (legalábbis ebből a szempontból) Írországban és Spanyolországban, ahol a cégek 2, ill. 3%-ánál jelenik meg ez a probléma - a munkanélküliségi adatokat ismerve (Írországban 12%, Spanyolországban 25%, míg Magyarországon 7,8%, Svájcban pedig 3,2%) ez nem is csoda.

Svájcban egy picivel jobb csak a helyzet, mint a 42 ország átlaga. Itt a megkérdezett 752 cég 33%-a nem talál elegendő képzett munkaerőt. Annak ellenére, hogy az egy évvel ezelőttihez képest javult a helyzet, a cégvezetők a tavalyi 59%-kal szemben most 65%-ban gondolják úgy, hogy a munkaerőhiány kihatással lesz a közeljövőben a cég teljesítményére. Meglepő, de 41%-uknak még így sincs terve arra, hogy mit tegyenek ebben a helyzetben.

Hogy konkrétan mely szakterületekről van szó, az alábbi listából derül ki.









Több oka is van, ha egy állásra nem találnak megfelelő jelöltet.

1. Hiányzó szakmai kompetencia - 36%
2. Hiányzó szakképesítés vagy bizonyítvány - 30%
3. Nincs jelölt az állásra - 27%

Az a visszás helyzet állt elő (nem most), hogy - világszinten - magas munkanélküliség mellett a cégek munakerőhiánnyal szembesülnek. Ebben a helyzetben a cégek HR-eseinek marketing szemmel is kell gondolkodniuk, mégpedig azért, hogy cégüket és a meghirdetett pozíciót vonzóvá tudják tenni a munkaerőpiacon és a potenciális jelöltek figyelmét felkeltsék.

Svájcban a munkaerőpiacon előnyben vannak azok, akik a cégek által elvárt, sztenderd jelentkezést (Bewerbungsdossier) nyújtják be. Ennek pontos összetételéről és kitöltéséről rendkívül hasznos szórólapokat lehet begyűjteni pl. a RAV (Regionale Arbeitsvermittlungszentren) irodákban, de le is tölthető a honlapjukról. Az sem árt, ha a munkakereső végzettségét igazoló dokumentumok előszöris le vannak fordítva a helyi nyelvre, másodszor pedig honosítva vannak, így a munkaadó el tudja dönteni, hogy az a végzettség melyik itteni svájcival egyenértékű. Azt sem árt tudni a munkát keresőknek, hogy léteznek tanácsadó központok (Beratungsdienste für Ausbildung und Beruf - Aargau vagy Berufs- und Laufbahnberatung - Zürich), ahol 2016-ig még ingyenesen lehet tanácsot kérni pl. azügyben, hogy merrefelé érdemes keresni, milyen fórumokon és esetleges tovább- és átképzésekről is adnak információt.

2014. augusztus 25., hétfő

Gyerekkórus Orbán Viktorral



A Zürichi Magyar Egyesület időről időre különböző programokra küld meghívót. Ezúttal a Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertjére.

"Svájci körutunkat úgy terveztük, hogy napi 4-500 km-nél többet ne utazzunk. Ennek érdekében Erdélyben, Magyarországon és Németországban állomásozunk, fellépünk, megszállunk. Összlétszámunk: 141 gyermek, 9 kísérő, 3 ellátmányos valamint 6 sofőr."

Augusztus 14-én indult a csapat és csak 24-én, azaz tegnap érkezett haza, Erdélybe. Utolsó, zürichi koncertjük után már igencsak vágytak haza a lányok, akikkel beszélgettünk. Ugyanis ezt a koncertet semmiképpen sem szerettem volna kihagyni. Csupán annyit tudtam róla, hogy a Grossmünsterben, tehát Zürich egyik legnagyobb, központi templomában kerül megrendezésre, de ez elég is volt.

A villamoson már össze is futottam néhány magyar ismerőssel, akik közül az egyik egy kicsit aggódott, hogy nehogy félig üres legyen a templom, mert állítólag volt már rá példa, hogy egy koncertet nem hirdettek meg kellőképpen (ezt a nagykövetség honlapjára is feltették). Aggodalma azonnal elpárolgott, amikor kezdés előtt 15 perccel már félig tele volt a "nézőtér" és folyamatosan érkeztek újabbak. S valóban, mire elkezdődött a koncert, már nemhogy megtelt az összes pad, de még az állóhelyek is elkeltek.


Az első meglepetés akkor ért, amikor a koncert megnyitóbeszédében köszöntötték a közönség soraiban Orbán Viktor miniszterelnököt... Ezután a Zürichi Magyar Egyesület egyik vezetője mondott köszöntő beszédet, magyarul és németül (természetesen Schwitzerdütsch-ül). A kórusból az egyik kislány szintén tartott egy kis beszédet, sőt, ő minden dalt felkonferált, egy másik pedig mindezt megismételte németül.

Gyönyörűen énekeltek, mindenféle dalt, magyarul és különböző más nyelveken is. Beethoven Örömódájával nyitottak, énekeltek magyar népdalokat, katonadalokat, svájci, francia és spanyol népdalokat is. Végezetül a Szózat, a magyar és az erdélyi himnusz csendült fel, amit a magyar közönség természetszerűen állva fogadott, a külföldiek pedig követték a példát (mögöttünk pl. egy svájci és egy németül beszélő angol ült). Onnan lehetett tudni, hogy kik a külföldiek, hogy ki mikor tapsolt (a beszédeknél ill. a svájci népdalnál). A videóösszefoglaló itt nézhető meg.
 





A kórus egyébként most ünnepli fennállásának 30. évfordulóját. Zeneiskola nincs a településen (Szentegyházán, ami egyébként a legmagasabban fekvő település Hargitán a maga 860 méterével), a filharmónikusok amatőr zenészek. Az általános iskolai kórusból szépen gyorsan kinőtte magát a kórus, kezdetben a közelben, majd Erdély-szerte, Magyarországon, később Európában is ismertségre tettek szert. Fennállásuk 30 évében közel 800-szor léptek fel. A Parlamentben, sőt, a brüsszeli Európa Parlamentben is öregbítették már hírnevüket.

Érdekesség, hogy a turnék alatt kötelező a gyerekek számára útinaplót vezetni, naponta minimum 1 oldalnyi bejegyzéssel.

A kórus - többek között - a Szentegyházi Gyermekfilharmónia Alapítvány támogatásával és adományokból tud működni. A hangszereket többnyire a szülők veszik, bár az alapítvány is rendelkezik hangszerekkel. Koncertjeik többnyire ingyenesek, a kijáratnál azonban adományokat gyűjtenek. Ez alkalommal is így volt, Zürichben, ahol a szép kis festett láda szépen megtelt különböző címletű papírpénzekkel. Meg is érdemelték! Közel egy órán át énekeltek és igazán változatos volt a repertoár.





A koncert végén kicsit elvonta a figyelmet a gyerekekről Orbán Viktor (és Lázár János, ill. mindkettőjük felesége) jelenléte, a legtöbben őket fényképezték (szégyen-gyalázat, de még én is), míg a gyerekek díszsorfalat álltak a Grossmünster bejárata előtt. Nagyon szép látványt nyújtottak népviseletükben. Ahogy elterelődött a figyelem róluk és már mindenki kijött a templomból, a díszsorfal is felosztlott, a lányok is visszaváltoztak előadóművészből egyszerű kislányokká, akik egy kicsit fellélegezhettek, hogy hosszú turnéjuk utolsó - svájci - állomásán is túlvannak és lassan indulnak hazafelé. Akármennyire izgalmas és szép egy ilyen turné, azért sok izgalommal és utazással jár, nem is beszélve arról, hogy a buszban és tornatermekben alszanak közben (ennyi ember számára ki tudna szállást fizetni?).




Örülök, hogy hallhattam a Szentegyházi Gyermekfilharmónikusokat és további sok sikert kívánok nekik!

U.i.: A hazai sajtó így számol be Orbán Viktor svájci látogatásáról itt, itt és itt.

A legjobb gasztro-WC verseny

Fotók innen

Első ránézésre furának tűnhet, de az az igazság, hogy én is egy hely illemhelyén szoktam lemérni azt, hogy mennyire is tartja magát igényesnek a hely. Előfordul, hogy szép egy étterem, a WC pedig kritikán aluli. Az ilyesmit nehezen tudom feldolgozni, hiszen az is szerves része egy vendéglátóipari egységnek.

Az ötlet mögött a churi egyetem multimédia szakos diákjai állnak (HTW Chur), akik az online és offline médiák kreatív használatát vizsgálják a rendezvények területén. Esküsznek, hogy nem álltak alkoholos befolyásoltság alatt, amikor az ötlet megszületett, ami arra enged következtetni, hogy az ötlet fogadtatása nem volt ... egyértelmű ...

A mottó: «Kein Scheiss! Das stille Örtchen erhält einen Preis». November 17-ig lehet szavazni, ill. fényképet feltölteni a gastrotiolet.ch oldalon. Saját FB oldala is van a versenynek, itt. Cikk itt.

Remélik, hogy folytatása is lesz a versenynek, amire némiképp garancia, hogy támogatójuknak tudhatják a 2004 óta díjakat osztó Best of Swiss Gastro nevű társaság.

Néhány ötletes példa, kedvcsinálónak (a szavazáshoz ...)





Itt egy videó a díjátadásról, a nyertes WC-k meglátogatásával.


2014. augusztus 20., szerda

Lottólázban ég az ország

Logo Sport-Toto
Fotó innen

Lottózni vagy nem lottózni, ez itt a kérdés. Ma estig 1,5 millió kitöltött 6-os lottószelvénnyel számol a lottótársaság (Swisslos). Csak emlékeztetőül: az ország 8,16 millió lakossal rendelkezik, azaz gyakorlatilag minden család kitöltött egy szelvényt.

A tét ugyanis nagy, nem kevesebb, mint 43,5 millió frank! Ilyen magas még soha nem volt a jackpot a svájci lottó történetében. Az első lottóhúzásra egyébként 1970. január 10-én került sor. Ez annak köszönhető, hogy már 40 egymást követő alkalommal nem volt telitalálat. Hetente kétszer van lottóhúzás, szerdán és szombaton este. Az előző húzásnál, amikor 39,5 millió frank volt a tét, 1,1 millió szelvényt töltöttek ki a szerencsejátékosok és még így sem sikerült senkinek mind a 6 számot eltalálnia. Egy átlagos lottóhúzás alkalmával 200.000 szelvényt játszanak meg.

A lottózás kezdetén még csak hetente egyszer, szombatonként volt lottóhúzás és minden egyes szelvényt, a papírformátumút, egyesével át kellett nézni. Ezért csak hétfőre volt eredmény. Ma már a lottóhúzás után 1 órával megtudják a játékosok, hogy rájuk mosolygott-e Fortuna. 

A legtöbb szelvény 1990. augusztusában futott be a lottótársasághoz, a 18 milliós jackpot 4 millió szelvényt eredményezett. El lehet képzelni, hogy a szelvények ellenőrzői papírtengerben úsztak. Akkor még 1:8,1 millióhoz volt a telitalálat esélye. 2013 óta, amikoris a 45 számot 42-re csökkentették, jelentősen javultak az esélyek. Már csak 1:5,2 millióhoz ...

Rögtön meg is ugrott a telitalálatok száma - ez év elején 3 hónap alatt 4 is akadt belőlük. A lottótársaság már kezdett aggódni, hogy így soha nem fog összegyűlni normális (vonzó) összeg a jackpotban, ha ilyen gyakran van telitalálatos szelvény. Jó kapcsolataik lehetnek az égiekkel, mert imáik meghallgatásra találtak és -mint föntebb írtam - 40 egymást követő húzáson nem volt telitalálat.

A lottóláznak a kantonok is felettébb örülnek, a nyereményalap 31%-a ugyanis náluk köt ki. Vagyis minél nagyobb összeg gyűlik össze a jackpotban, annál több pénz folyik az ő kasszájukba is. 2013-ban pedig nem kevesebb, mint 335 millió frank került elosztásra a német nyelvű kantonok és Tessin között, akik közhasznú és jótékony célokra fordítják az ilymódon befolyt összeget.

Mivel a kantonok az alapján kapják meg a rájuk eső részt, hogy hány szelvényt adtak le a határaikon belül, ha valaki a saját kantonját kívánja erősíteni (márpedig ki akarná másét), akkor ott kellene leadnia a szelvényt, ahol él. A számok azt mutatják, hogy a játékosok inkább ott adják le, ahol dolgoznak. Talán nem ismerik az elosztási szabályokat. Így fordulhat elő, hogy jóval vastagabb zsebbel távozhatnak a pénztártól a határmenti kantonok, ahol sok külföldi ingázó dolgozik. Tessin kantonban pl. 60.000 olasz ingázó dolgozik, akik valószínűleg lottóznak is, ugyanis a lakosságarányosan rájuk eső 19,2 millió helyett tavaly 21 milliót kaptak.

A Swisslos-t 1937-ben alapították. Azóta 8 milliárd franknyi nyereményt fizetett ki a játékosoknak és 6 milliárdot a kantonoknak, jótékony és közhasznú projektek támogatására. Ezekből évente 12.000 projektet tudnak anyagilag segíteni.

Szóval játékra fel!

2014. augusztus 18., hétfő

5 svájci egyetem a legjobb 100-ban

ETH Zürich a 19. a ranglistán - Fotó innen

A Shanghai Jiao Tong Egyetem a kínai kormány megbízására 2003-ban készítette el először az egyetemek rangsorát azzal a céllal, hogy megtudják, hol állnak a kínai egyetemek a világ egyetemeihez képest és hogy követni tudják a tervezett fejlődésüket. A rangsor olyan jól sikerült, hogy világszerte számos egyetem, kormány és média figyelmét felkeltette. 2005-ben már a legelismertebb és leggyakrabban idézett egyetemi rangsor lett. Egyetemek saját honlapjukon is feltüntetik, hogy a Shanghai rangsor szerint milyen helyezést érnek el.

Hivatalos elnevezése Academic Ranking of World Universities (ARWU), melyet a szakértők a legmegbízhatóbb rangsornak tekintenek, de természetesen kritikáktól sem mentes.

A rangsor felállításához több mint 1.200 egyetemet vizsgálnak meg 6 objektív faktor segítségével.
  1. Nobel-díjjal vagy Fields-éremmel kitüntetett egykori diákok száma az adott egyetemen - (10%-os súllyal számít)
  2. Nobel-díjas vagy Fields-éremmel rendelkező oktatók száma az egyetemen - (20%-os súllyal)
  3. A Nature és a Science magazinban megjelent publikációk száma - (20%-os súllyal)
  4. A Science Citation Index és a Social Sciences Citation Indexben való előfordulások száma (a Thomson Reuters tudományos hivatkozásainak indexei - a megfigyelt 6.500, ill. 2.474 jelentős szaklapban hányszor idéznek az adott embertől) - (20%-os súllyal)
  5. Az egyetem összlétszámán belül az egy főre eső tudományos aktivitás a fentiek figyelembevételével - (10%-os súllyal)

A kritikusok által gyakran említett vád, hogy az oktatás minőségét és a humán tényezőt egyáltalán nem veszik figyelembe a rangsor felállításánál. Mi több, maguk a metódus kiötlői is arra figyelmeztetnek, hogy a rangsor semmiképpen nem használható önmagában, a metódus ismerete és megértése nélkül.

És akkor lássuk a listát, mégpedig a legfrissebbet, ami múlt hét pénteken jelent meg!

Talán nem meglepő, hogy az első 20-ban erős a dominanciája az amerikai egyetemeknek (Harvard, Stanford, MIT). Az első 10-be 2 angol egyetemnek sikerült bejutnia (5. helyen a Cambridge, 9. helyen pedig az Oxford Egyetem révén).

A top 100-ban 5 svájci egyetem is található, nagy büszkeségükre. A zürichiek melle különösen dagadhat, hiszen 2 egyetemmel is bejutottak, mégpedig a többi svájci város egyetemét megelőzve, igencsak előkelő helyekre.

19. Swiss Federal Institue of Technology Zurich (ETH Zürich)
56. University of Zurich
66. University of Geneva
90. University of Basel
96. Swiss Federal Institute of Technology Lausanne

A magyar egyetemek közül 2-nek sikerült bejutnia a legjobb 500 közé. Az ELTE a 315., a Szegedi Tudományegyetem pedig a 488. helyen található a világranglistán.

Svájcban - Magyarországhoz hasonlóan - egyetemek (Universität) és főiskolák (Fachhochschule) találhatók, összesen 12 (Basel, Bern, Fribourg, Genf, Neuchatel, Lausanne Lugano, Luzern, St. Gallen, Zürich városokban). Bármely egyetem bachelor programjában való részvételhez szükséges, hogy az adott egyetem a svájcival egyenértékűnek fogadja el a jelentkező diplomáját. Ilyen pl. az IB (International Bacccalaureata) és a GCE (General Certificat of Education) "A" minősítésű diploma. A külföldi diákok 1.266 és 8.000 CHF közötti éves tandíjjal számolhatnak (egyetemenkénti tandíjak itt). A svájci felsőoktatásban gondolkodók ezen az oldalon tudnak tájékozódni.



























Meztelen selfiek

Én nem tudom, mi ütött a svájciakba! Egy hónappal ezelőtt egy, a szövetségi parlamentben dolgozó titkárnő selfiejei kerültek elő, melyeket nyilvánvalóan a munkahelyén készített magáról hiányos, esetleg hiányzó öltözetben. Tegnap pedig a mi városunk polgármesteréről derült ki, hogy az irodájában magáról munkaidőben készített meztelen fotókat küldött korábbi kedvesének.

Az első hírnél még azt gondoltam, hogy fiatalság, bolondság, biztos túl öreg vagyok én már ahhoz, hogy ezt megértsem. A nyilvánosság is felemás módon fogadta a hírt. Kiderült, hogy a fiatal titkárnő több száz hasonló jellegű fotót posztolt már a közösségi médiában magáról, ahol állítólag 11.000 követője van, sőt, pornó filmekben is szerepelt. Sokan azonnali elbocsátását követelték, hiszen a parlamentben semmilyen pozícióban nem lehet alkalmas egy olyan személy, aki nem tudja, mit illik és mit nem, ill. szégyent hoz a parlamentre. Akik együtt doloztak vele, azok azonban teljes mértékben meg voltak elégedve a munkájával. Ennek ellenére elbocsátották és később kivitzsgálják az ügyet.

A második esetben azonban egy 54 éves férfiről van szó, polgármesteri és parlamenti képviselői pozícióban. A botrány tegnap amiatt robbant ki, mert a rendőrség tegnap feltartóztatta a fényképek címzettjét és elkobozta a telefonját, mégpedig a polgármester kérésére, aki szerette volna, ha volt barátnője törli a szóban forgó képeket, aki azonban megtagadta a kérést, sőt, azzal fenyegetett, hogy nyilvánosságra hozza őket, ráadásul még öngyilkosságot is kilátásba helyezett. Emiatt vonta be a polgármester a rendőrséget. 

A tegnap (vasárnap) összeült válságstáb felmentette minden hivatalos teendője alól a polgármestert, mégpedig azért, hogy minden energiájával jó hírneve megvédésén dolgozhasson. Ugyan az ártatlanság vélelme él, az azonban szinte biztos, hogy a fényképek léteznek, a kérdés talán csak az, hogy valóban munkaidőben a hivatalban készítette és küldte-e őket ...

Jelenleg az egész ország rajta nevet, negyedóránként beszélnek róla a rádióban ...

Breaking news: Kedden de. (most) sajtótájékoztatót tartott, melyben mindenekelőtt elnézést kért a családjától, beosztottaitól és a város lakóitól. Elmondta, hogy nagyon szégyelli magát és mindenkinek azt tanácsolja, hogy jól fontolja meg, mit ír, mit küld másnak, mert a szó elszáll, a többi, mint tudjuk, megmarad ... Sokaknak van egy kevesek által ismert sötét oldala is, ami sokkal vonzóbb, izgalmasabb, mint a "publikus" arc, ámde jóval veszélyesebb is. A "barátnőt" valójában egy chat-szobában ismerte meg, és erotikus fantáziájukat örökítették meg a fényképeken. Amikor be akarta fejezni ezt a "kapcsolatot", akkor kezdett el fenyegetőzni a nő, hogy nyilvánosságra hozza a képeket. Személyesen addig nem is találkozott vele, amíg a botrány ki nem robbant. Ami pedig a munkaidőt illeti: gyakran hajnali 5-től éjjel 2-ig dolgozik ... A beszéd itt hallgatható meg.

2014. augusztus 17., vasárnap

Hazai ételt a katonák tányérjára!

Reicht, um den Hunger zu stillen: Ein Rekrut fasst eine Gamelle mit Essen.
Fotó innen

Az embernek vannak jogai. Svájcban különösen. Még akkor is, ha katona. Vagy különösen akkor, ha az. Hiszen a hazáját szolgálja. Ezért nem mindegy, hogy mit eszik. Az pedig különösen megengedhetetlen, hogy alacsonyabb minőségű ételt fogyasszon, mint svájci sztenderd. Külön kiemelték, hogy szegény katonáknak Magyarországról származó, antibiotikumokkal kezelt csirkét és rossz körülmények között nevelt - szintén magyar - nyúlhúst kell fogyasztaniuk.

A hadsereg vezetőségének követelése értelmében a friss árut, úgymint tejet, joghurtot, sajtot, tojást és kenyeret a jövőben kizárólag országhatáron belülről szerezhetik be. A húsra ugyanez érvényes (Swiss Garantie). Halból is csak olyan kerül a tányérjukra, amit megfelelő körülmények között tenyésztettek vagy ellenőrzött halászatból származik (MSC - "Marine Stewardship Council"). A többi termékre is az érvényes, hogy amennyiben lehetséges, svájci legyen.

2015-től 25 rappennel 8,75 frankra emelik az egy fő étkezésére fordítható napi összeget. Így a 63 milliós éves költségvetést 1,5 millióval növekszik.

Svájci katonának svájci élelmiszer - mert megérdemlik! Mint ahogy mindannyian megérdemeljük, megérdemelnénk, hogy rendes, vegyszermentes, nem génmódosított, hazai ételt fogyaszthassunk. És nem utolsósorban a hazai gazdákat, termelőket is támogatják vele.

Teljesen egyetértek.


Ha valakit érdekel, a hivatalos állami honlapon (amin MINDEN megtalálható), megnézheti, hogy mi a katonák jelenlegi ellátmánya, milyen a konyhafelszerelés és milyen ételeket főznek számukra. Néhány receptet megosztottak az olvasókkal is, hogy otthon is kipróbálhassák az ételeket.

2014. augusztus 15., péntek

Iskolakezdés tanárhiánnyal

Fotó innen

A rövidke 5 hetes nyári szünet után hétfőn elkezdődött az iskola. Egy magyar számára sokkoló ez a korai kezdés, figyelembe véve azonban Svájc időjárási viszonyait, tulajdonképpen nem is olyan elviselhetetlen. Az időjárás sokkal inkább - ma 13 fok van és esik az eső...

Az iskola legalább olyan jól szervezett, mint az élet többi területe. Az iskolai szüneteket és nevezetesebb eseményeket 3 évre előre megkapják. Így, ha lenne évnyitó (de nincs), nem azzal telne, hogy az igazgatónő felolvassa, hogy mettől meddig milyen szünet lesz. A tanítás egyszercsak elkezdődik, minden különösebb felhajtás nélkül.

Az első napokon ismét rengeteg papírt kaptak, különféle tájékoztatókat az iskolai élettel és a közelgő táborral kapcsolatban. A tanítás 4. hetében mennek Bogiék 5 napos táborba. A felkészülés közé tartozik bizonyos házimunkák elsajátítása azok részére, akiket eddig a szülők megkíméltek az ilyesmitől. Mivel a táborban maguk fognak főzni és takarítani is maguk után, ezért felszólították a tájékoztatóban a szülőket, hogy biztosítsák, hogy gyermekük el tud készíteni néhány egyszerű ételt (meg tud mosni egy salátát, tud salátaöntetet készíteni, netalán egy kisebb menüt is össze tud állítani), fel tud mosni és a fürdőszobát is ki tudja takarítani, beleértve a csaptelepek és a tükör tisztítását is. Idén új tantárgy a főzés, úgyhogy a jövő évi tábornál már biztos nem kell hasonló levelet írni a szülőknek.

A tábor egyébként Jura kantonban, a hegyekben lesz, jó kis csapatépítő programmal. Bicikli- és kenutúrát is szerveznek a gyerekek részére. 

Az osztályból a tavalyi tanévben egy gyerek nem bírta a tempót és lecsúszott a Sekundarschule-ba (fő tantárgyakból nem érte el a 4-es átlagot a 6-os skálán), 2-en viszont jöttek az osztályba. Az egyikük évismétlő (szintén nem érte el a 4-es átlagot), a másikuk pedig a Sekundarschule-ból került föl. Az osztálylétszám 24 fő (ez a maximum).

Az iskolakezdéssel egyidejűleg érdekes statisztikák is napvilágot láttak a krónikus tanárhiányról. Már évek óta kongatják a vészharangokat, sőt, a tanárok szövetsége tavaly 5 éven belüli 20%-os béremelést kért, amivel egyrészt közelítenék a tanárok bérét a versenyszférában ill. az államigazgatásban dolgozókéhoz (10-80%-kal magasabb az ott dolgozóké, más összehasonlításban 38%-kal kevesebbet keresnek a tanárok, mint a pénzügyi szektorban dolgozók), másrészt ezáltal vonzóbbá tennék a tanári pályát általában, de a férfiak számára is. Az "alacsony" bér miatt (egy  általános iskolai  tanár kezdő fizetése 77.000, felső tagozatos tanáré 88.000 frank/év, míg egy szakoktatóé 96.000 frank, egy középiskolai tanár kezdő fizetése pedig 102.000 frank) a tanárok egy része néhány év után elhagyja a pályát. Mégpedig nem is kevesen: az első év után 16, az 5. év után már 35%-uk, 10 év elteltével pedig a tanárok fele más foglalkozás után néz. Ezt egyik szakma sem tudná észrevétlenül átvészelni.

Ráadásul most nagyobb létszámú gyerek kerül iskolába (2. babyboom tagjai) és sok tanár kerül nyugdíjas korba (1. babyboom tagjai), ami tovább élezi a kialakult helyzetet.

A hiányzó létszámot tanári végzettség nélküli oktatókkal pótolják. Remélhetőleg nem a kulcstantárgyaknál! De a főzés vagy a technika óra megtartására felvett szakács ill. asztalos is tud kellemetlenséget okozni a nem megfelelő étel (pl. alkoholtartalmú leves) kiválasztásával, vagy a helyesírási hibáktól nyüzsgő menükártya kiosztásával. A zene és az idegennyelv oktatásnál is gyakoribb a pedagógusi végzettség nélüli oktató. A gyerekekkel való bánásmód, és a pedagógia pedig nem véletlenül külön szakma, külön módszertannal és tananyaggal.

A tanárhiány számszerűsítve úgy néz ki, hogy pl. egyedül Bern kantonban idén 348 tanári állást töltenek be tanári végzettség nélküliek. Az aargaui illetékes nem tud róla (hivatalosan), hogy Aargau kantonban (vagyis ahol mi élünk) nem lenne elegendő szakképzett tanár.