2014. március 31., hétfő

Baselworld - Óra- és ékszerkiállítás

Ez a hétvége ismét az órák jegyében telt, és nem csak a nyári időszámításra való áttérés és óraátállítás miatt. Szombaton ellátogattunk a Baselworld nevű nemzetközi óra- és ékszerkiállításra, ami a maga nemében a legnagyobb és egyedülálló a világon. Sőt, a világmárkák más kiállításon részt sem vesznek. Jelentősége ezen kívül abban rejlik, hogy a kiállítás 8 napja alatt nem csak a gyártók, cégvezetők, hanem a nagykereskedők, forgalmazók, designerek és a szakújságírók is, azaz a teljes szakma képviselteti magát. Sehol máshol nincs lehetőség ilyen rövid idő alatt ennyi szakmailag fontos emberrel találkozni. A statisztika szerint a kiállítás ideje alatt 6 millió névjegykártya cserél gazdát.

A nagyok számára a kapcsolattartás, az újabb cégek számára pedig a kapcsolatépítés az elsődleges szempont. Mi sem bizonyítja jobban a Baselworld jelentőségét, mint a ma már mindenki által ismert Ice-Watch esete. A 2007-ben alakult belga cég 2009-ben a várólistáról hirtelen felkerült a kiállítók közé. Ahhoz, hogy kifizessék a stand bérleti díját, a cégvezető 30 ezer eurót kért kölcsön a feleségétől. A befektetés azonban megérte. A kiállításon sikerült olyan kapcsolatokra szert tennie, melyek hamarosan nagy megrendeléseket eredményeztek számára. Sőt, olyan sok órát rendeltek tőle, hogy nem volt elegendő tőkéje a legyártásukra. Sikerült meggyőznie a megrendelőket, hogy előlegezzék meg számára a vételárat, így az előlegbe fizetett 1 millió euróból gyártott le 330.000 órát, ötször annyit, mint előző évben. Ma már 12 millió darabot gyárt, melyeket 80 ország 10.000 üzletében árusítanak.

A sikerhez természetesen nem elegendőek a kapcsolatok, szükséges egy olyan koncepció is, amivel az óramárka megkülönböztethető a konkurenciától, ami miatt egyedi és megjegyezhető. 

A kiállítás története 1917-ben kezdődött, de akkor még a bázeli MUBA (Mustermesse Basel) kiállítás részeként. 
1931-ben már önálló pavilont kaptak az órák (Schweizer Uhrenmesse).
1972-ben francia, német, olasz és angol gyártókat is meghívtak a kiállításra.
1983-ban megváltoztatták a nevét - Basel és az aktuális évszám.
1986-ban fogadtak először Európán kívüli kiállítókat is.
1995-ben újabb névmódosítás következett -  BASEL 95 - The World Watch, Clock and Jewellery Show
2003-ig kellett csak várni, hogy új nevet kapjon a kiállítás. Azóta Baselworld a neve. 


Néhány adat, ami a kiállítás méreteit hűen tükrözi:
  • 122.000 látogató 100 országból (hogy ezt honnan tudják, nem tudom, tőlünk ugyanis senki nem kérdezte meg, hogy honnan érkeztünk ...)
  • 1.460 kiállító 40 országból (sok volt, de ilyen soknak azért nem tűnt ...)
  • 3.610 újságíró 70 országból
  • 141.000 m2 kiállítási terület (eleve olyan a felépítése a kiállítási épületnek, hogy nehéz nem kihagyni valamit, ez azonban az első 3 óra elteltével már annyira nem is zavarja az embert, inkább a kijáratot kezdi el keresni ...)
Tavaly újult meg igazán a kiállítás, akkor nyerte el azt a pompáját, ami most is fogadja a látogatókat. Úgy gondolják, hogy ez a felállás kb. 6 évig kitart, ekkor újabb reformra lesz szükség. 

A vonattal érkező látogató egyébként el sem tud tévedni. A pályaudvar előtti térről indul a villamos, mellette kis - erre a rendezvényre felállított - pavilonban lehet kapni belépőjegyet és térképet a kiállításra. A jegy igencsak borsos árú, még svájci viszonylatban is - 60 frank. Itt sárga láthatósági mellényes eligazítóemberek segítettek az érkezőknek a megfelelő villamosra felszállni (talán 6-féle jár ott, és ugye az sem mindegy, hogy melyik irányba). A pályaudvaron belül az épület mennyezetéről egy Breitling feliratú kisrepülőgép lóg, jelezve, hogy igen, jó helyen jársz, nyugodj meg ...

Az épülethez érkezve már nagy tömeg fogadja a látogatót. Rengeteg az igencsak jól öltözött, öltönyös férfi és elegáns nő, akár szakmai, akár egyszerű látogató. Mindenki igyekszik hozzáöltözni a rá bent váró luxushoz. Már az épület előtt is megkezdődik a "hangulatcsinálás". Fákat, virágokat telepítettek oda, csak a kiállítás kedvéért, pont olyanokat, amilyenek bent is gondoskodnak a kellemes hangulatról. Belépve pedig elegáns, sok nyelven beszélő hostessek nyújtják át az érkezőknek a daily news nevű magazint.





A Baselworld kiállítás több épületen belül több szinten található - a Messe Basel épülete amúgy is elég érdekes szerkezetű. A nagy világmárkák/global brands (pl. Tag Heuer, Bulgari, Rolex, Patek Philippe, Chopard, Blancpain) a Hall 1-ben állítanak ki. Itt hatalmas, 3 szintes, épületszerű standok találhatók. Olyan, mintha az ember egy luxusáruházakkal teli utcán sétálna. A standok nagyobb része az üzleti partnerek számára van fenntartva, tárgyalások és reprezentáció céljára. A felépítésükön több, mint 20 ezer ember dolgozott, 7 héten keresztül. A standok között óriási cserépben fák, mindenhol fehér kálakompozíciók és kellemes, esztétikus pihenőhelyek.







Ugyan az óra, mint olyan, különösebben nem hoz lázba, de minden, ami igényes és szép, az igen. Így pl. azon kevesek közé tartoztam, akik a kiállítási standokat/pavilonokat is alaposan megnéztem és az érdekes részleteit is lefényképeztem. Ami az órákat illeti: meg kellett állapítanom, látván a világ talán összes óragyártójának kínálatát, hogy változatlanul a Patek Philippe és a Chopard a kedvencem ... Mint esztétikai élmény, természetesen.















Mindegyik gyönyörű és már önmagában is egy remekmű, hiszen sztár-építészek tervezték őket, telis tele ötlettel és eleganciával, de nekem leginkább az Armani "standja" tetszett. Tulajdonképpen egy trezot építettek, aminek a bejárata maga a trezorajtó. Belül sajnos nem volt szabad fényképezni. Ott a padlótól a mennyezetig beépített kis széfek voltak, melyek közül néhányat kinyitottak és kihúztak, ezekben mutatták be az órákat.


Nagyon különleges volt még a Citizen standja, ahol a mennyezetről több ezer óraszerkezetet lógatott le a tervező, aki személyesen is jelen volt és figyelemmel kísérte alkotása fogadtatását. A 3. képen a kék hosszú kabátos úr az.




Folytatva utunkat a Hall 2-be érkezünk, ahol a nemzetközi márkák gyártói fogadnak. A Hall 3-ban az ékszerek, Stones and Pearls nevű bemutatója látható, a Hall 4-ben pedig a gépek, berendezések forgalmazói (ezt nem is láttuk, pedig azt hittem, mindenhol jártunk).

Néhány standon órásmester is tartott bemutatót. Hol óraösszeszerelésből, hol a számlap művészi festéséből. A kezükre irányított kamera segítségével képernyőn követhettük a folyamatot.





A kiállítás érdekessége, hogy a legkisebb manufaktúrától a legnagyobb gyártóig mindenki megtalálható itt. Szombat lévén néhány kisebb stand zárva is volt, a sabbathra való tekintettel. Majd elfelejtettem, itt láttam először egy mutatójú órát ... (Meistersinger).

Órát nem fényképeztem sokat, mert a katalógusokban sokkal jobb fotók találhatók, de néhány gyönyörű ékszert viszont igen.









Az órák és ékszerek nem csak az érdeklődőket, hanem a rablókat is vonzzák. Ugyan minden standnak saját biztonságai embere(i) van(nak), és a kiállítás területén belül plusz biztonsági őrök és rendőrök is sétálnak, időről időre előfordul, hogy a rablók nem tudnak ellenállni a kísértésnek. A kiállított órák és ékszerek összértéke ugyan nem publikus, de az biztos, hogy az 1 milliárd frankot bőven meghaladja.

Minden évben vannak lopási kísérletek, melyek többségéről a nagyközönség tudomást sem szerez.  A kiállítók és a biztosítótársaságok diszkréten elintézik az ügyet maguk között. Csupán azok az ügyek kerülnek napvilágra, ahol a tetteseket sikerül elkapni és bíróság elé citálni.

A legnagyobb fogás 2009-ben volt, amikor egy 30 év körüli, a Balkán félszigetről származó férfi 13 millió frank értékű ékszert zsákmányolt és ezzel próbált kijutni. A standon nem sikerült őt feltartóztatni, futva menekült a kiállításon keresztül, eközben a zsákmány nagy részét elvesztette. Egyedül egy 2,5 millió frank értékű gyémántgyűrűvel érkezett a kijárathoz, ahol végül egy biztonsági őr elkapta.

Szerencsére ottlétünk alatt nem futottunk össze egy menekülővel sem ...

Vonatkozó cikkek itt, itt, itt, itt, itt és itt. A kiállítás zárása után még több cikk jelenik majd meg.

2014. március 27., csütörtök

Művészi fotók - különböző apropóból

Ennek a témának Svájchoz az égvilágon semmi köze, hacsak az nem, hogy gyerekek és kreatív anyukák itt is élnek ...

Szerencsére vannak olyan anyukák, akik nemcsak hogy nem érzik külön megterhelőnek az életet egy kisgyerekkel, hanem a mindennapi, hétköznapi közös örömökön kívül különleges művészi értéket is varázsolnak együttlétükből olymódon, hogy alvó vagy ébren lévő gyermeküket olyan környezetbe helyezik, hogy a róluk készült fénykép már már a művészi alkotás határát súrolja. Máskor sajnos szomorú apropóból készülnek a képek, ahogy ez a személyes történetekből hamarosan ki is derül.

Az örömből alkotók közé tartozik a kaliforniai háromgyermekes anya és művésznő, Queenie Liao, aki legfiatalabb kisfiát álmában fotózza és egy álomvilágba helyezi bele. 2002-ben, első gyermeke születése után kezdett el gyerekeket fényképezni, Anne Geddestől merítve ihletet. Időközben rátalált saját stílusára. wengenninwunderland.com nevű honlapján lehet megcsodálni a kész alkotásokat.



Szintén az USÁ-ban él Jason Lee, aki két lányának mindennapjait örökíti meg csodaszép és általában vidám hangulatú fotókon. A fényképes naplót akkor kezdte el csinálni blog (fotóblog formájában), amikor édesanyjánál nyirokcsomó daganatot diagnosztizáltak. Az unokák nem látogathatták a nagymamát a kórházban, mert túlságosan le volt gyengülve, ezért nap mint nap új fotókat készített Jason a lányokról, ilymódon téve lehetővé, hogy a nagymama minden nap "láthassa" őket.

Christmas 2013
Fotó innen


Az orosz építész, Elena Shumilova 2 évvel ezelőtt kapta az első fényképezőgépét, amivel fiait kezdte el fényépezni, leginkább a szabadban, állataik társaságában. Minden nap új képek készülnek, melyeket éjszaka hív elő. Hangulatuk leginkább egy festményéhez hasonlít, romantikusak, sejtelmesek, meleg színűek, barátságos hangulatúak.

Fotók innen
   

Egy ausztrál fotós, Bill Gekas 5 éves kislányát helyezi régi festmények (pl. Rembrandt, Anker) kulisszái közé és így fényképezi le őt. Nem egy az egyben másolja a festményeket, inkább azok hangulatát próbálja visszaadni, szerintem elég hatásosan - itt.

Fotók innen


A japán fotós, Chino Otsuka azokat a helyeket keresi fel, ahol róla készült gyermekként fotó. Itt újra lefényképezi magát, majd a számítógép segítségével a egymás mellé montírozza régi és mai önmagát. Ilymódon egy képen találkozik fiatalabb önmagával. Honlapja itt.

Fotók innen


1982+2005, Paris, France


Végezetül pedig ismét egy szomorú apropójú fényképezkedés ... Ben Nunery felesége 31 évesen tüdőrákban halt meg. Búcsúképpen ugyanolyan beállításokat készít közös kislányukkal, mint amilyeneket egykor a feleségével készített - itt.

Fotók innen





2014. március 26., szerda

Az élet minden pillanatában döntünk



Ez akkor is igaz, ha éppen nem döntünk, hiszen az is egy döntés, hogy kiengedjük a döntés jogát/lehetőségét kezünkből.

Lenzburgban egy olyan kiállítást néztünk meg, ami a döntésekről szól, az ember történetének legelső döntésétől kezdve, a Tudás Fájától kiindulva, egy animációs filmen keresztül bemutatva, hogy a történelem során milyen mérföldkövekkel találkozott az ember, döntési szabadságát gyakorolva. A jelenbe érve különböző kategóriákba szedve ismerkedhettünk meg teljesen interaktív módon néhány főbb döntési területtel. A kiállítás neve Supermarkt der Möglichkeiten, azaz a lehetőségek szupermarketje (itt látható egy rövid videó róla).



Az animációs film után a látogatók rögtön egy döntési szituációval találják magukat szemben. 6-féle bevásárló szatyor közül lehet választani. Itt a saját bőrünkön érezhetjük, hogy egy ennyire jelentéktelen, semmi következménnyel nem járó dologgal kapcsolatban is mennyit tudunk hezitálni. A szatyrokban egy kartonlap található, amire vonalkódos matricákat lehetett ragasztani, amiket a különböző életterületeken elhelyezett számítógépeken kitöltött tesztek után kap a látogató. A vonalkódokat a kijáratnál kell egy vonalkódleolvasóval leolvasni, ez alapján a pénztárostól kapja meg mindenki a teszteredményeit és személyre szóló tanácsait. A belépődíjat is ekkor kell kifizetni.





De ne rohanjunk ennyire előre! A kiállítás a sok-sok, látványosan prezentált statisztikai adat, interjú és film során azt a kérdést boncolgatja, hogy a mai világban, amikor szinte minden lehetséges, de semmi sem biztos, mit tud az ember kezdeni a döntés szabadságával. Lehetséges-e egyáltalán helyesen dönteni? Mire hallgassunk, az eszünkre vagy a szívünkre? Különböző döntési helyzetekben milyenfajta döntési technikákat vehetünk igénybe? Egyenlő eséllyel indulunk-e mindannyian az életbe? Különféle hormonjaink milyen befolyást gyakorolnak döntéseinkre? Sorsszerűen történnek-e dolgok, vagy inkább véletlenül? Élünk-e a lehetőséggel, ha dönthetünk valamiről?




A híres Marshmallow teszt - "most egyet vagy később kettőt", az önfegyelem kifizetődő




A németül beszélők számára nagyon jó szívvel ajánlom a kiállítást, amihez egy magazin is kapcsolódik (9,9-ért kapható). Ebben a kiállításon látottak egy részén kívül még számos érdekes riport, kutatási eredmény és egyéb írás, valamint fotóriportok láthatók. Ezen kívül csokorba szedték azokat a szak- és gyerekkönyveket, valamint játékfilmeket is, melyek ebben a témakörben készültek (A 12 dühös ember, Az igenember, Thelma és Louise, Mátrix, Sophie választása).

2013. május-június során az Aargauer Zeitung hozott le egy riportsorozatot olyan emberekkel, akik egy bátor döntés révén megváltoztatták életüket. Ezeket is érdemes elolvasni, különösen azoknak, akik ugyan változtatnának életükön, de félnek a bizonytalanságtól, döntésük lehetséges következményeitől.

Végezetül két tipp a 30 döntést elősegítő módszer közül, egy nagyon egyszerű és egy kicsit összetettebb.

1. 80. születésnap 
Mikor alkalmazható? Ha nem tudjuk, hogy mi az életcélunk, nehezen hozunk olyan döntést, ami megváltoztathatja az életünket. Ezzel a módszerrel kideríthetjük azt az irányt, amit akár életcélnak is nevezhetünk. Ennek tudatában már könnyebben tesszük mérlegre döntéseinket.
Alkalmazási lehetőségek - Ha elvesztettük a célt a szemünk elől, érzelmi válság esetén, ha életünkben útkereszteződéshez érkezünk.
Hogyan alkalmazzuk? Vonuljunk vissza egy csöndes helyre papírral és íróeszközzel felszerelkezve. Tegyük fel magunknak a kérdést: "Mi csalna könnyeket a szemembe 80. születésnapomon? Amit megtettem, vagy valami, amit elmulasztottam? Mi ez? Mit hallanék szívesen egy rólam szóló beszédben, hogy milyen ember voltam, hogy éltem, mit értem el?" Írjuk le, ami az eszünkbe jut, ilymódon 2-3 fontos érték is felszínre kerülhet, ami a további döntéshozatalban segítségünkre lesz. Ha megvizsgáljuk a lehetőségeket, el tudjuk dönteni, hogy melyik visz közelebb életcélunkhoz, az általunk képviselt értékek révén.

2. 10-10-10-es módszer
Mi ez és mikor alkalmazható? Amikor elégedetlenek vagyunk életünkkel, munkahelyünkkel, párkapcsolatunkkal, vagy valami új felé kacsingatunk. Tudjuk, hogy a változtatásnak rövid-, közép- és hosszútávú következményei is vannak. Ez a módszer egy olyan életvezetési eszköz, ami abban segít, hogy kezünkben tarsuk életünket azáltal, hogy a hosszútávú vágyak és célokra nagyobb hangsúlyt helyezzünk döntésünk során, mint a rövidtávú, aktuális félelmeinkre.
Alkalmazási lehetőségek - Bármilyen fajta döntés
Hogyan alkalmazzuk? Ennek a módszernek az az alapja, hogy átgondoljuk, döntésünknek mekkora jelentősége lesz 10 perc, 10 hónap ill. 10 év múlva. Három lépésben tudjuk megvizsgálni.
1. Fogalmazzuk meg a döntési lehetőségeket.
2. Őszintén válaszoljunk arra a kérdésre, hogy "Milyen lehetséges következményei vannak döntésemnek 10 perc, 10 hónap ill. 10 év múlva?" Mindegyik lehetőséget/lehetséges opciót vizsgáljuk meg!
3. Most már tisztában vagyunk a lehetséges következményekkel. Ennek tudatában kérdezzük meg magunktól, hogy melyik döntési opció visz közelebb minekt ahhoz, hogy életünket a kívánt irányba tereljük.