2013. október 31., csütörtök

Üdvözlési formák Svájcban

 

A Svájcba érkező először talán a köszönéssel találja magát szembe és csodálkozik, hogy már ezt sem érti. Hol a megtanult és várt "Guten Tag", "Hallo" és az "Auf Wiedersehen"? Németországban ...

Találkozáskor a "Grüezi" vagy "Grüessech" formulát használják, esetleg ha nagyon kedélyesek, akkor "Grüezi wohl", többes számban "Grüezi mitenand". Tegeződős formában "Hoi", esetleg "Sali", többes számban itt hozzájön a "zäme".

Ha nagyon reggel van, akkor még elmegy a "Guete Morge", délben - ha látszik, hogy a munkatárs feltételezhetően enni megy vagy hamarosan enni fog - "En Guete".

Az "Auf Wiedersehen"-t itt a legritkább esetben használják, talán, ha  kedveskedni akarnak és szívességet tesznek azzal, hogy szépen, németül köszönnek el. Egyébként "(Uf) Wiederluege", de sokkal gyakrabban - a francia eredetű és 1914 előtt általánosan használt, majd a franciaellenes propaganda hatására elvetett, de újból divatba jött - "Ade", "Adieu" elköszönés dívik, de érdekes módon csak a német nyelvterületen. A francia nyelvterületen az "Adieu" végleges elköszönésnek számít (Auf Nimmerwiedersehen, vagyis a sohaviszontnemlátásra), ott inkább az "Au Revoir"-t használják. 

A tegeződős elköszönés a Tschüss, de gyakran a "Ciao", még az idősek között is, sőt, duplán: "Ciao, ciao!". Most utánaolvasva tudtam meg, hogy a Magyarországon egy időben - úgy 30 éve - használt "Cső" elköszönés a német "Tschüss" "Tschö" változatából került át a magyarba. Na ezt se gondoltam volna! :)

Társaságban, ismerősök között (legyen ez akár egy szerelő, vagy a főbérlő) a köszönés elengedhetetlen része a kézfogás és a másik nevének használata (Grüezi Herr Brosi, Hoi Monika). A kórusban, ahová járok, még nem tudtam megjegyezni mindenki nevét, de érkezés után kézfogáskor kis várakozás után mindig kisegítenek, és mondják a nevüket, hogy meg tudjam jegyezni és azon köszönthessem őket. Ugyanez elköszönéskor.

Forgalmas városokban nem, de gyér forgalmú településeken, ahol mondjuk percekig nem jön szembe senki, ott illik egymásnak köszönni, akkor is, ha nem ismerjük egymást. Sőt, egyesek még túrázás közben, a hegyen is köszönnek.

Barátok, családtagok között természetesen itt is adnak puszit, nem is kettőt, hanem hármat (balról kezdve). Vannak esetek, amikor csak egyet. Az igazán közelállókat megölelik, ilyenkor puszi nincs. Bővebben (németül) itt és itt.

Itt egy kis angol-sviccerdüccs szótár.

Korábbi bejegyzéseim a témában itt és a dialektus, valamint a Schwitzerdütsch címke alatt.

2013. október 30., szerda

Svájc nem olyan biztonságos


Úgy gondolom, ha az ember Svájcra gondol, a felsorolás vége felé a biztonság is eszébe jut. Sőt, itt élőként is úgy gondolom, úgy érzem, hogy Svájc biztonságos ország. Pedig nem! Ki godnolná, hogy a 100.000 lakosra jutó betörések számában Svájc áll az első helyen egész Európában? Pontosan 932 betörés jut ennyi lakosra, ami azt jelenti, hogy minden 8. percben betörnek valahová. 

Gyakran szervezett bandákról számlájára írhatók az esetek, akik Romániából és Franciaországból érkeznek (itteni megnevezésük: Kriminaltouristen), románok és romák. Többnyire 30 másodperc alatt be is jutnak a kiszemelt lakásba és ehhez az esetek 90%-ban nincs is másra szükségük, mint egy csavarhúzóra. Itt ugyanis nem divat/szokás a riasztó, sőt, a kerítés nélküli házak kertjében sokminden elöl van (pl. biciklik, pingpong asztal). Mire észreveszik a tulajdonosok betörést, a bűnözők - szó szerint - hét határon túl járnak. Nem csoda, hogy csak 12%-ukat tudják elkapni.

A téli időszámítás kezdődtével most még aktuálisabb ez a kérdés. Ilyenkor ugyanis egyik napról a másikra 20%-kal megugrik a betörések száma. A betörők ugyanis azt az időszakot használják ki, amikor már sötét van, de még nem értek haza a lakók a munkából.

Létezik egy honlap (betörtek hozzám, mit tegyek?), ami olyan információkat gyűjtött össze, ami azoknak segít, akikhez betörtek, netalán a betörést meg kívánják előzni. Először arra figyelmeztetnek, hogyha felfedeztük a betörést, ne menjünk be a lakásba és ne nyúljunk semmihez. Azonnal hívjuk a rendőrséget (a 117-es számon). Egy több oldalas lista pedig a további teendőket sorolja (ellenőrizzük, hogy mit loptak el tőlünk és attól függően jelentsük az illetékes helyeken), ezt érdemes elolvasni akár már most.

Az utcai közbiztonság - főleg nappal - természetesen nagy, a gyerkek önállóan járnak már óvodába is (!), de a betörések magas aránya miatt a Svájcban élők magukban már szép csöndben elbúcsúztak a világ legbiztonságosabb országa mítosztól. 

Cikk itt, itt és itt.

2013. október 29., kedd

Magyarországon legszebb az ősz

 

Legalábbis a 20 Minuten online olvasói által beküldött fényképek rangsora szerint. Végre nem csak negatív, esetleg kétes hírekkel kerülünk be a hírekbe (múlt héten egy magyar diáknak köszönhetően kerültünk - mi magyarok - címlapra, aki az iPhone 5S megjelenése apropóján utazott Svájcba, állt sorba egész éjszaka és Svájcban elsőként sikerült az új telefont megvennie).

220 őszi fénykép érkezett a lap szerkesztőségébe, amiket párban, különböző kombinációkban versenyeztettek meg. Győztesként - a sok gyönyörű svájci kép előtt - egy magyar fotó került ki. Hát igen ... A magyar ősz azért is szép, mert kellemes, enyhe idő is társul hozzá.

A 2., 3. és 10. helyezettek:

 



Védőoltások Svájcban

Fotó innen

Magyarországról érkezve az a természetes számunkra, hogy meghatározott időközönként kötelező védőoltást kapnak a gyerekek. Itt az elmúlt 3 év alatt senkitől nem kaptunk ezzel kapcsolatos információt, felkérést, de mivel tudom, hogy otthon a 7. osztályosok (13 évesek) kapnak védőoltást (Hepatitis B), utánanéztem, hogy Svájcban mi a helyzet.

A lényeg, hogy itt nincsenek kötelező, csupán ajánlott oltások (forrás itt), melyeket 1963 óta publikál az illetékes hivatal és időről időre módosítja is, az új oltóanyagok megjelenésével párhuzamosan, ill. egyesek szükségességének megszűnésével. Érdekesség, hogy a hivatalos szövetségi honlap megemlíti, hogy nincs olyan oltás, melynek ne lenne potenciális veszélye, de ezek a veszélyek általában nagyobbak, mint amit a védőoltással el lehet kerülni.

Mivel nincs oltási kötelezettség, egész Európában Svájcban a legalacsonyabb a beoltottak aránya. Az USA-ban és Latin-Amerikában pl. gyakorlatilag már nem létezik a kanyaró, ott ugyanis a lakosság 95%-a be van oltva ellene. Általánosságban elmondható, hogy Európában a lakosság több mint 90%-a kapott védőoltásokat, míg Svájc egyes kantonjaiban csupán 2/3-a (Nidwalden), vagy netalán csak fele (Appenzell Innerrhoden - itt vezették be legutoljára, 1990-ben a nők szavazati jogát). Ez bizony sok fejlődő ország átlagos beoltottsági szintje alatt van. Állítólag nem a tények vezérlik a növekvő számú ellenzőket, hiszen minden 1000 kanyarós megbetegedésre jut súlyos szövődmény, viszont csak minden egymilliomodik beoltott szenved maradandó károsodást (allergia, bőr- és légzőszervi megbetegedés, asztma, stb.). Sokkal inkább a hagyományokról és az önállóság megőrzéséről van szó. Az állam (a szövetségi kormány) ne mondja meg, hogy mit csináljon az egyes kanton, az egyes ember. Cikk itt.

Itt egy magyar cikk a védőoltások ellen.

A szeptember 22-i népszavazás ezügyben azt az eredményt hozta, hogy az állam - bizonyos extrém esetekben - elrendelhet kötelező védőoltást, bizonyos csoportok körében (pl. egészségügyi dolgozók). Korábban a kantonoknak volt ilyen jellegű joga, de egyes kantonok kérésére ezt központosították, ugyanis ebben a kicsi országban nem szerencsés, ha egy adott járvány esetén a kantonok nem egységesen döntenek (erre volt már korábban példa a 2008-2009-es sertésinfluenza kapcsán). Az oltást azonban ebben az esetben is meg lehet tagadni, senkit sem kényszeríthetnek arra, hogy beoltassa magát és ez nem is vonz magával semmilyen retorziót.

Az újszülöttek, gyerekek számára van néhány ajánlott alapoltás (Basisimpfungen), melyek költségét a Krankenkasse (egészségpénztár) fedezi. Ezek a diftéria, tetanusz, szamárköhögés, B típusú influenza, gyermekbénulás, kanyaró, mumpsz és rubeola. Ezeket elengedhetetlennek tartják a társadalom egészségének megőrzése érdekében. Ezen kívül vannak ajánlott kiegészítő oltások is pneumococcus (a streptococcus pneumoniae nevű baktérium rövidített neve, minden életkorban képes súlyos betegségeket okozni) és meningococcus (ez a járványos agyhártyagyulladás okozója) ellen. Ezekkel a védőoltásokkal ritkább, ám potenciálisan halálos kimenetelű fertőzéseket lehet megelőzni. A költségeket ebben az esetben is fedezi a Krankenkasse.

A fiataloknál már a szexuális úton vagy vérrel terjedő fertőzések is szóba jöhetnek, ezért számukra ezek ellen is vannak ajánlott védőoltások, mint a hepatitis B és a human papillomavírus (rövidítve HPV - a méhnyakrákok és az egyéb genitális karcinómák több mint 90%-a összefügg a humán papillomavírussal ) elleni védőoltás. Akik gyerekkorban nem estek át bárányhimlőn, azok számára a bárányhimlő (Windpocken) elleni védőoltást is ajánlják, ugyanis felnőttkorban sokkal súlyosabb szövődményei lehetnek a fertőzésnek, márpedig a bárányhimlő erősen fertőző betegség. Egyes oltások emlékeztető oltásai is esedékessé válnak ebben a korban (diftéria, tetanusz), hiszen ezek nem egy életre szólnak, és ha valaki nem kapott gyerekkorában, célszerűnek tartják pótlását. Egy 17 éves gyerek akár 13 féle fertőző betegség ellen is be lehet oltva, ha az összes ajánlott oltást megkapja. Nem csoda, ha egyesek ezt már túlzónak tartják.

Természetesen felnőttek számára is vannak ajánlások, melyek az adott rizikócsoportba való tartozásnak megfelelőek.

A témáról bővebben itt lehet még olvasni.

"A feketehimlő elleni immunizálással már az i. e. 2. század elején kísérleteztek Indiában vagy Kínában. Az orvosok enyhe tünetekkel jelentkező betegeket kerestek, hólyagokat szedtek róluk, kiszárították, elmorzsolták, és ezt kellett az immunizálni kívánt személynek felszippantania az orrába.
1718-ban Mary Wortley Montagu arról tudósított, hogy a törökök ehhez hasonlóan könnyű lefolyású betegek váladékaival érintkeztek, hogy immunisak legyenek a himlőre. Maga is ugyanezt a módszert alkalmazta gyerekeinél." (Wikipedia) 

 A védőoltás végül 1774-ben indult hódító útjára egy angliai faluból, valójában egy véletlen felfedezésnek köszönhetően. Ekkor figyelték meg, hogy a fejőnők egy része, akik korábban szarvasmarhaimlő fertőzést kaptak, az emberek között pusztító feketehimlővel szemben immunisak voltak. Az első oltóanyagot ezen felfedezés hatására 1798-ban készítették.

Az alábbi táblázatban láthatóak az ajánlott oltások.

A rövidítések a következők:
MMR - Masern, Mumps, Röteln - kanyaró, mumpsz, rubeola 
DTP - Diphtherie, Tetanus (Starrkrampf), Pertussis (Keuchhusten) - diftéria, tetanusz, szamárköhögés


Alter 1)
Diphtherie (D) Tetanus (T) 2) Pertussis (Pa)
Haemophilus influenzae Typ b
Poliomyelitis (IPV)
Masern (M) Mumps (M) Röteln (R)
Hepatitis B (HBV) 16)
Varizellen (VZV)
HPV
Influ- enza
Pneumo- kokken
Geburt
17)
2 Monate 3)
DTPa
Hib
IPV
18)
4 Monate 3)
DTPa
Hib
IPV
18)
6 Monate 3)
DTPa
Hib
IPV
18)
12 Monate
9)
MMR 13)
15–24 Monate
DTPa
Hib 9) 10)
IPV
MMR 13)
18)
4–7 Jahre
DTPa 4)
IPV
14)
11–14/15 Jahre
dTpa 5) 6) 7)
11)
14)
HBV 18)
VZV 20)
HPV 22)
25–29 Jahre
dTpa 8)
12)
15)
19)
21)
45 Jahre
dT 8)
12)
15)
19)
21)
≥ 65 Jahre
dT 8)

2013. október 25., péntek

A legbalesetveszélyesebb utak

 

A Bundesamt für Strassen (a közutak szövetségi hivatalának fordítanám, rövid és közismert nevén Astra) elemezte a 2011-2012-es évek baleseteit, azok helyszíneit, a sérülések fajtáit (könnyű, súlyos, halálos), ill. a keletkezett károkat.

A kutatásból kiderült, hogy a legtöbb baleset a Gubristtunel (alagút) keleti bejáratánál történik. Egy év alatt 100 alkalommal vonultak ki a mentők balesethez. Az alagút üzemeltetője szerint az autóvezetők (különösen a teherautó sofőrök) ma sokkal agresszívebben vezetnek (gyorsabban hajtanak, erősebben fékeznek és kevesebb követési távolságot tartanak), mint 10 évvel ezelőtt. Vannak, akik vezetés közben telefonálnak, SMS-eznek, térképet olvasnak - ez is oka lehet a sok balesetnek. 

Az ETH Zürich (műszaki főiskola) már évek óta vizsgálja az alagutat és arra a következtetésre jutottak, hogy bizonyos napszakokban elvakítja az autóvezetőket a napfény, és az alagút világítása sem mindenhol elégséges, így az alagútba behajtók nem mindig látnak jól és ezért nem képesek jól megsaccolni az előttük menő autó távolságát és sebességét.

A másik kritikus baleseti gócpont Lausanne Maladière nevű körforgalma, 60 balesettel, a 3. helyezett pedig Zürichben a Walchebrücke, 59 balesettel.

A több mint 1000 balesetveszélyes hely közül 100 az autópályákon található.

Cikk itt, baleseti gócpontokat ábrázoló térkép itt.

2013. október 21., hétfő

Gasztro túra Gruyeres-ben - sajt

 
Túránk következő állomása a Gruyere sajtgyár (La maison du Gruyere) volt. Tekintettel arra, hogy a nap nagy része az odautazással és a Cailler csokigyár megtekintésével telt el, már jócskán benne voltunk a délutánban. Ilymódon a gyártásról itt is lemaradtunk - csakúgy, mint Emmentalban -, az ugyanis 14.30-ig tart csupán.

Azért így sem maradtunk látnivaló nélkül. Az 1969-ben nyílt látvány sajtüzem azért így is megtekinthető (októbertől májusig reggel 9-től du. 6-ig, nyáron este 7-ig, belépőjegy 7 frank). Az épületbe belépve balra a shop, jobbra az étterem, rögtön szemben a pénztár és a feljárat a sajtgyártást bemutató kiállításhoz és a galériára, ahonnan a sajtgyártás helyszíne, szerencsés esetben (megfelelő időben érkezve) maga a sajtgyártás is látható. A pénztár mögött helyezkedik el, ill. ott lehet bepillantani az érlelőpincébe, ahol akár 7.000 tömb (guriga) sajt is érik egyszerre. Az érlelés hosszú hónapjai során ( ) többször is megfordítják a sajtokat (ma már egy automata megy végig) és bekenik sós vízzel.

A kiállítás rész, melyhez a főbb idegen nyelveken audioguide is tartozik (és állítólag magyar nyelvű szórólap) nemcsak tárgyi emlékekkel szolgál, hanem teljeskörű élményt nyújt minden érzékszerv számára. A hegyi legelőkön legelésző tehenek kolompját hallgatva, a rétek vadvirágainak illatát beszippantva, a gyártást is megtekintve, majd végül a sajtokat (megvásárlás után a shopban, vagy az étteremben) megkóstolva minden módon megtelhetünk sajttal.

A sztori pedig a következő. A sajtüzembe naponta kétszer 36 gazda hozza a friss tejet, a 800-1600 méter magasságon fekvő hegyi legelőkön finom, aromás füvet, gyógyfüveket legelő tehenektől (-ből). Egy tehén naponta 100 kg füvet legel és 85 l vizet iszik, majd ebből 25 l tejet ad. A sajtmesterek ebből készítenek napi 3-4 alkalommal, szezontól függően, összesen maximum 48 sajttömböt. Egy tömb átlagosan 35 kg súlyú, ehhez 400 l tejre van szükség.


Az automatizálás előtti idők sajtpréselő formája




A gyártóüzem - jobb oldalon a 12 sajtforma

Érlelő pince
Fondü asztal
A shop kívülről
A gyár (látványüzem) kívülről
Talán a Gruyeres-i kastélyhoz viszik el az érdeklődőket?





Túrázást kedvelőknek nyáron érdemes a "svájci csoki és sajt" elnevezésű túraútvonalat választaniuk. Charmey-ből indul és Gruyeres-be érkezik, 11 km hosszú, közepesen nehéz, 3 óra 10 perc alatt megtehető (a leírás szerint). Márciustól novemberig ajánlott. Érinti a Cailler csokigyárt Brocban, ill. a Gruyeres-i sajtüzem a végállomás. 

Gruyeres-ben egy 13. századi kastély is található, amit a fönti képeken látható felhők sikeresen eltakartak előlünk.