2013. szeptember 28., szombat

Hová valósi a Milka?



Fotó innen

A Milka csoki származása kapcsán nagy bizonytalanság él az emberekben, köztük bennem is. Azt nagyjából mindenki tudni véli, hogy osztrák vagy svájci, de hogy pontosan melyik, azt már kevesebben tudják. Egy biztos, Milka csokival Svájcban még nem találkoztam (Németországban azonban igen).

Az őszi szünetre most vonattal utaztunk haza és egy alkalommal, amikor a vonat már vagy 10 perce állt egy állomáson, arra lettem figyelmes, hogy az egyik épületen van egy leszedett Suchard felirat, aminek a körvonala a hosszú évek során jól beívódott az épület falába, ill. egy még létező, lila Milka felirat.

Az ÖBB-nek hála a vonaton van wifi, így gyorsan meg is tudtam nézni az interneten a “Bludenz Milka” keresőszavakkal, hogy mi a kapcsolat kettőjük között (Bludenz állomáson álltunk).



És láss csodát, rábukkantam a Milka osztrák gyárára! Viszont, hogy mindenkinek igaza legyen, íme a teljes sztori.

A Milka csoki története Philippe Suchard svájci úriemberrel kezdődött, aki néhány svájci termékkel felpakolva elindult Amerikába, hogy azokat ott értékesítse. Ez a missziója nem járt túl nagy sikerrel, azonban ahol egy ajtó bezárul, kinyílik egy másik, jelen esetben miközben vevőt próbált találni portékjának, megismerkedett az indiánok által már jó ideje ismert és használt kakaóbabbal. Ebből jól bevásárolt, majd hazatérve Svájcba, azon belül is Neuenburgba, 1825-ben kezdett el kézműves csokit készíteni. Ez a csoki még nem tartalmazott tejet, valódi sötét étcsokoládé volt. A készítés módját és receptjét titkosan kezelte. Egy évvel később bérleti szerződét kötött a szomszédos falu vízimalmával, ami megkönnyítette munkáját, s így már napi 25-30 kg csokoládét tudott előállítani. A Milka márkanevet 1901-ben regisztrálták.

Bludenz egy viszonylag kis település Ausztria Voralberg nevű tartományában, az ország nyugati nyúlványának legnyugatibb csücskében, közel a svájci határhoz. 30 évvel ezelőtt kis faluünnepként indult itt a Milka Schokofest, ami mára az ország egyik legnagyobb fesztiváljává nőtte ki magát. Kb. úgy kell elképzelni, hogy minden lilában úszik, ill. a csoki és a gyerekek körül forog.

A tehén egyébként nem azért lila a csomagoláson és a reklámokban, mert elszorította a csengő a nyakát. Már a kezdetek kezdetén is lila színű volt a csomagolás. A tehén már korán megjelent az alpesi környezetben rajta, de csak 1973-ban vált központi figurává, a Young and Rubicam reklámügynökségnek köszönhetően.



A Milka táblás csokik nagy részét ma a németországi Lörrachban gyártják (évi 120.000 tonna). További gyárak vannak a fent említett ausztriai Bludenzben (évi 60.000 tonna), a franciaországi Strassbourgban, ahol a pralinégyártás központja van, Pozsonyban, a lengyelországi Poznanban és a belga Herentalsban, ahol a Leo szeletek készülnek. A Suchard gyár 1990-ben került át a Kraft Foodshoz, vagyis egy multinacionális céghez (2012. óta Mondeleznek hívják). 

Csak érdekességképp, a Piros Mogyorós és a Sport szelet is a Kraft/Mondelez tulajdonába került, így már ezek a hagyományos magyar csokik sem Magyarországon készülnek (a multik a gyártást előbb utóbb átviszik más országba racionalizálás címszó alatt, és jó esetben ráírják a csomagolásra, hogy melyik országban készült, rosszabb esetben származási országként az EU-t jelölik meg). Azaz, amennyiben a Piros Mogyoróst magyar csokinak tekintjük, a Milkát svájcinak nevezhetjük. Az már más kérdés, hogy Svájcban miért nem kapható olyan kevés helyen (Dennerben és Manorban láttam, a nagy hálózatokban, tehát a Coopban és a Migrosban nem).

És azt vajon hányan tudják, hogy a Milka név mit jelent, honnan származik? Én ezt is csak most tudtam meg. Voila! Milch + Kakao, vagyis tej + kakaó = Milka

6 megjegyzés:

  1. És még a MILKA feliratot is lilával írtad :)
    Szóval eredetileg svájci csoki.

    Valóban... milyen igaz, Milkával nem találkozhatunk már Svájcban. Gondolom patriotizmusból: ha már eladták külföldieknek és megszűnt a gyártás Svájcban, akkor azért sem vesznek "külföldi" csokit.

    Milyen ÖBB vonattal utaztok haza? Vmi trükk van a dologban: bécsi átszállás? Mi eddig mindig MÁV kocsit kaptunk, nem kell ecsetelni a színvonalbeli különbséget.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nincs semmi trükk a vonatjegyben: Svájcban vesszük, nappali járat, ÖBB Railjet. Szórólap az állomásokról, érkezési és indulási időpontokról, csatlakozásokról. Kényelmes ülések, kijelzők, amiken az állomásokon kívül a térkép, azon hogy épp hol járunk, ill. az aktuális sebesség. Bécsig wifi. :)

      Törlés
  2. nekem a milka mazsolás mogyorós csoki jelenti még régről a gyerekkorból a "CSOKIT" mert akkoriban még nem lehetett otthon kapni és a nagybátyám hozta külföldről szülinapomra. Én úgy tudtam, hogy német, ezek szerint csak gyártják ott?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Azt hiszem, sokan vagyunk ezzel így! :) Az én aktuális kedvencem a Daim drazsés, ha már Milka. Ahogy írtam, a Milka a svájci Phillipe Suchard védjegyzett márkaneve, de mostanra a Kraft/Mondelez-hez került (mint pl. a Piros Mogyorós és a Sport szelet is, amiket szintén nem hazájukban, Magyarországon gyártanak).

      Törlés
  3. Hát, reméltem, hogy ez a Mondelez valami normálisabb gyártó, amelyik nem tesztel állatokon... De ha ez csak a Kraft Foods (amelyik bizony tesztelget) új neve, akkor én továbbra is elkerülöm ezeket a termékeket.
    Szomorú, hogy az édességipar (és minden más!!) nagy részét néhány gátlástalan multi tartja a kezében... :( Én nem támogatom őket...

    VálaszTörlés