2013. január 31., csütörtök

Anglia a bevándorlás ellen - Angol humor?

 britain-full

 summertime-living

2014-ben, azaz 1 év múlva lejár a Romániára és Bulgáriára vonatkozó munkavállalási kvóta Angliában, ezért sokan attól tartanak, hogy ezen országok 29 millió lakosából bizonyára rengetegen fognak majd útnak indulni, hogy Angliában próbáljanak szerencsét. 

Már meg is született egy - Anglia ellen szóló - negatív kampány terve (a kormány megbízásából!), mely kampány Bulgáriában és Romániában futna. Célja az, hogy elvegye a kedvét azoknak, akik úgy gondolják, hogy Angliában kolbászból van a kerítés, másképp fogalmazva, az angliai élet hátulütőit szeretnék bemutatni. A Guardian nevű neves napilap felhívást tett közzé olvasói között, hogy küldjenek be erre a témára plakátterveket a szerkesztőségbe. Igazi gyöngyszemek vannak közöttük (ezen a linken még több).

"Mi is csak azért maradunk, mert nem működik a tömegközelekedés" 
"Utáljuk magunkat - Valószínűleg Önt is utálni fogjuk"
"Ne jöjjön Angliába! Nálunk mindig esik az eső és rosszak a fizetések!" 

grey-britain
come here

Nem ez az első alkalom, amikor ilyen negatív kampánnyal próbálkoznak. 1970-ben Leicester városa indított egy hasonlót, az Ugandából érkező bevándorlóknak üzenve - csekély sikerrel...

Persze egyéb tervek is vannak arra, hogy kevésbé vonzóvá tegyék országukat az új - több százezerre becsült - jövőbeli bevándorlók számára. Az egyik szerint csak azok költözhetnének oda, akik bizonyítani tudják, hogy legalább 6 hónapig önerőből fenn tudják tartani magukat (hm, gyanítom, hogy a Bulgária/Románia ill. Anglia között fennálló jövedelem- és kiadási különbségek miatt kevés szerencsét-próbáló vágna neki ezek után az új életnek).

Cikk itt, itt , itt és itt.

2013. január 30., szerda

Farsangi felvonulások

    plakettensujet 2013

A farsang, a zene (Guggenmusik - rézfúvósok dobosokkal vagy fuvolistákkal kísérve) és a maszkos felvonulás, a gyerekfelvonulás és a farsangi vásár nagy dolog Svájcban. Több napos program, amire valószínűleg hosszú hónapokon át készülnek és egy-egy város életét napokra felforgatja. Külön honlapja van egy-egy város farsangi programjainak, igen hosszú és részletes leírásokkal. Badenben és Baselben plakett is készül hozzá (a többi városról nincs információm), mely mindig aktuális. A badenivel a farsangi programok hetében (február 7-13. között) ingyenesen lehet utazni minden Badenbe érkező vagy onnan induló helyi tömegközlekedési eszközön, mindezt csupán 10 CHF-ért. 

A farsang azonban ennél is sokkal több. Politikai, társadalmi vetülete is van, aminek még mindig nem néztem utána - egyszer annak is eljön majd az ideje, ha kellőképpen sokáig maradunk Svájcban. Korábbi bejegyzéseim a témában itt.

Baden - Badenerfasnacht - február 10. 14 óra

Basel - Basler Fasnacht - február 18. hajnali 4 órától február 21-ig

Bern - Baerner Fasnacht - feburár 16. 14.30

Luzern - Luzerner Fasnacht - február 7-12.

Idén a luzerni felvonulást szeretném megnézni, a badenit, baselit és zürichit már láttam (bár a saját városunkat, Badent azért idén sem fogom kihagyni).

A luzerni farsang fénypontját a 3 nagy felvonulás jelenti:

február 7. csütörtök 13.45 (Luzernerhof-tól indul) - Fritschiumzug
február 11. hétfő 13.45 (Luzernerhof-tól indul) - Weyumzug
február 12. kedd 19.30 (Bahnhofstrasse) - Monstercorso
 

Zürich - ZüriFasnacht, ZürichCarneval - február 15-17. (ennek elég kaotikus a honlapja, igazán nem sok derül ki belőle)

Ezen a linken a többi város farsangjáról is található információ (időpontokkal).

2013. január 29., kedd

Pszichiátriai kezelések

Psychiatrische Klinik Königsfelden.

Egy legújabb kutatás szerint Svájcban minden pszichiátriai kezelés egynegyede nem önkéntes. Ezzel Svájc (Finnországgal és Ausztriával együtt) Európában az első helyen áll a kényszerbeutaltak arányát tekintve. 100 ezer lakosra évente 176 kényszerbeutalt jut. Ez a szám azért is lehet ilyen magas, mert pszichiátriai kényszerkezelés csak bentlakásos intézetben lehetséges. A lista másik végén Anglia és Hollandia áll, ahol jól kiépült az ambuláns pszichiátriai kezelés intézményrendszere.

Svájcban a kantonok között is nagyon nagy különbségek vannak. Aargau és Waadt kantonban 37%-kal a legmagasabb a kényszerbeutaltak aránya.  Zug 28, Zürich kanton 26%-kal követi. Genfben azonban csak 4% ez az arány.

A háziorvosokra és egyes kantonokban a bírókra a pszichiátriai betegségekben szenvedők családtagjai részéről gyakran nagy nyomás nehezedik a kényszerbeutalást illetően. Ők pedig tartanak attól, hogy - ha ezirányú megfelelő szakértelmük híján - nem jól ítélik meg a helyzetet és nem utalják be pszichiátriai intézetbe az illetőt, akkor az esetleges incidensekért ők tehetők felelőssé. Ezért már gondolkodnak azon, hogy szűkítsék a beutalásra jogosultak körét. 

A kényszerbeutalás ellen egyébként 10 napon belül írásban lehet fellebbezni, az orvosi beutalót és indoklást csatolva.

A pszichésen beteg embereket a Pro Mente Sana alapítvány segíti - jogaikat védi ill. segíti őket az újbóli integrációban. Tanácsadással és közvetítéssel is foglalkozik az érintettek között.

Arról most nem találtam adatot, hogy a pszichiátriai zavarokkal küzdők az egyes országokban milyen arányban találhatók, viszont olvastam egy kutatásról (Paul Parin, 1976), ami a német és a svájci gyereknevelést összehasonlítva arra a megállapításra jutott, hogy míg a német szükők nyíltan megmondják a gyereküknek, ha valami nem tetszik nekik a gyerek viselkedésében, addig a svájci szülők külső kontrollra hivatkoznak (a szomszédokra, a ház tulajdonosára, az üzletvezetőre stb.). A külső kontrollal sokkal kevésbé tudnak azonosulni a gyerekek. Betartják, de nem integrálják személyiségükbe a viselkedésmintát. Ezáltal folyton olyan érzésük lehet, mintha nem saját kedvük, akaratuk szerint viselkednének (ezt már én gondolom így) és akár ez is vezethez a sok stresszes emberhez. Egy másik felmérés szerint Svájcban - a cikkíró szerint meglepő módon - a családon belüli erőszak elkövetői között nincs különbség végzettségük szerint. A többnyire férfi elkövetők között ugyanúgy megtalálhatók munaknélküliek, mint egyetemi professzorok.

Cikkek itt, itt és itt.

2013. január 25., péntek

Tina Turner svájci állampolgár lett

 

Korábban már írtam róla, hogy Tina Turner - immáron 20 éve - Svájcban él, a Zürichi tó északi partján, Küstnacht-ban. Ma jelent meg egy hír, miszerint a helyi városvezetés megszavazta neki a svájci állampolgárságot. Ez egy fontos mozzanat, mert az állampolgárság nem jár senkinek automatikusan. Helyi szinten, gyakorta a helybéliek szavazásának eredményeképpen dől el, hogy megkapja-e valaki, vagy sem. Természetesen a törvényes követelményeknek való megfelelésen túl. Bizonyos települések tesztet töltetnek ki az útlevelet igénylő külföldi állampolgárokkal, amit ezen a linken bárki mengézhet - vajon átmenne-e? Én nem kapnám meg az állampolgárságot, 10 kérdésből 6-ra tudtam helyesen válaszolni...

Tina Turner - aki már 73. életélvében jár - viszont megkapta az állampolgárságot, ezzel egyidejűleg amerikai útlevelét leadja. A hír szerint 2009-es búcsúturnéja óta teljes visszavonultságban él (viszont szorgalmasan tanult németül, hogy ne kosarazzák ki újra, mint 2011-ben, német nyelvtudás hiányára hivatkozva), nyilvánosan már szinte nem is mutatkozik. Ehhez - azt hiszem - Svájc tökéletes helyszín, nem is fogják őt magányában zavarni.

http://www.reportair.ch/archiv/images/Alle_Promis/Tina_Turner_Kuesnacht/Tina_Turner_0746.jpg
Fotó innen

2013. január 24., csütörtök

Svájci kivándorlók

Fotó innen
Igen, ilyen is van, mégpedig nem is kevés. Többnyire arról lehet olvasni, hogy milyen sok magyar (portugál, spanyol, török stb.) hagyja el szülőhazáját, azonban a 7,7 millió lakosú (melynek ugye közel 22%-a eleve külföldi, ill. olyan külföldi, aki nem rendelkezik még svájci útlevéllel) Svájcban is nagy a mozgás, nemcsak befelé, hanem kifelé is. 2005 óta több svájci megy el, mint amennyi visszajön (2005-2011 között 45'576 a különbözet). Jelenleg összesen 715.710 svájci él külföldön, 12.000-rel több, mint egy évvel korábban és kétszer annyian, mint 1980-ban.

A Svájcból való kivándorlás hosszú múltra nyúlik vissza. Svájc ugyanis nem volt mindig gazdag ország. A 2. világháború előtti időkig, az 1400-as évektől kezdődően 1848-ig sokan a szegénység miatt hagyták el az országot és katonáskodtak más országok hadseregében. A 16. század elején is volt egy kivándorlási hullám, amikor vallási okokból vándoroltak ki, pl. az amishok az USÁ-ba (1693-ban egy svájci menekült alapította meg az amish közösséget). A 19. században pedig sok sajtkészítő emigrált Svájcból Oroszországba. A mára már híressé vált Tilsiter sajt is az Oroszországban fekvő Tilsit (Kalinyingrád, ma Sowetsk) városáról kapta a nevét, ahol az Emmenthal völgyéből kivándorló sajtkészítők újfajta sajtot készítettek - no nem önszántukból, hanem mert a hozzávalók és a klíma nem voltak ugyanazok, mint odahaza. A sajtot ezért új városukról nevezték el. 1850 és 1914 között 400 ezren hagyták el az országot, sőt, Észak- és Dél-Amerikában még kolóniákat is alkottak, településüket pedig otthagyott szülőfalujuk/városuk után nevezték el. Az USA-ban pl. 16 Lucerne nevű falu vagy város található.

Ez a sorozat (reality show) azok közül mutat be néhányat, akik most döntöttek a kivándorlás mellett. Számomra rendkívül érdekes látni emberi sorsokat, motivációkat, élethelyzeteket, döntési kritériumokat és módokat. 

 

Még egy érdekes trend figyelhető meg. A gazdasági válság hatására egyre több elszegényedett svájci tér vissza Svájcba, és igényel szociális segélyt. Ez elsősorban a Spanyolországból hazatértekre igaz (ott jelenleg 21%-os a munkanélküliség (a fiatalok körében 46%!), 5 millió eladósodott embernek nincs munkája). Érdekesség, hogy míg Spanyolországban rekord-magasságban van a munkanélküliségi ráta, addig Németországban 20 éve nem volt ilyen kevés munkanélküli (cikk itt). A mai kivándorlók egy része a svájci drágaság miatt választ más országot magának. Ha azonban ott nem találnak munkát, vagy nem indul be a vállalkozásuk, akkor az otthonról vitt megtakarított pénz hamar elfogy. Ezért itt is érvényes a fórumokon is hangoztatott jó tanács: egy jól megtervezett és megalapozott kiutazás/kivándorlás nagyobb sikerrel kecsegtet, mint a spontán "menekülés". Ezen kívül erőre és bátorságra, kitartásra és alkalmazkodásra is szükség van.

2013. január 23., szerda

Gasztronómiai kalandozás

 
Az úgy volt, hogy ezúttal az édeskömény-gumónak nem tudtam ellenállni, amit errefelé nagy mennyiségben termesztenek és egész évben kapható. Az édesburgonyára is kíváncsi voltam (sárga húsa már sejteti, hogy béta-karotinban gazdag). Mivel mindkettőt el kell előbb-utóbb fogyasztani, ezért - legnagyobb örömömre - találtam egy olyan receptet, amiben mindkettőt hasznosítani tudom.

Ő az édesburgonya, hámozva és hámozatlanul

Olyan isteni finom lett (persze még csak én kóstoltam), hogy muszáj megörökítenem és mindenkit csak bátorítani tudok, hogyha hozzájut ezekhez a hozzávalókhoz, akkor feltétlenül próbálja ki! :) A receptíró szerint erősen lúgosító hatású, aminek külön örülünk.

Édesköményes édesburgonya fetával és olívával - A pontos leírás a NoSalty.hu-n található, itt.

Én kihagytam az olajbogyót, mert nem szeretem, ill. az újhagymát, mert az meg nem volt itthon, de így is nagyon ízletes lett.

hozzávalók 6 főre
1 kg édesburgonya
2 édeskömény-gumó
1 nagy fej lilahagyma
1 kis fej fokhagyma
2 szál újhagyma
1 csokor friss petrezselyem 20 dkg
feta sajt
1 kis üveg fekete olajbogyó 2 tk morzsolt kakukkfű
2 dl olívaolaj
só
bors 

Flüdliblutt - Meztelenül

 

 

Svájcban - állítólag - nagy hagyománya van a naturizmusnak és a meztelen túrázásnak. Ennek elsősorban Appenzell kantonban hódoltak a naturista túrázók előszeretettel, a helyiek azonban megelégelték és 2009-ben betiltották (100 CHF büntetéssel sújtható az, aki megszegi). Ebben a 2011. júniusában készült összeállításban szerepel egy lista, hogy hol lehet még büntetlenül megúszni, sőt, egyesületi formában meztelenkedni a természetben.


Az emberek azonban továbbra sem bírnak magukkal. A planking, milking, batmaning után újabb interneten terjedő őrület indult útjára, ezúttal Svájc francia nyelvű területéről, Naked on top néven.

A Facebook csoport 2 hete alakult, 30 fotót tettek fel magukról - szép környezetben, hátulról,  meztelenül. Céljuk, hogy hírverést csapjanak szűkebb környezetüknek, miközben persze némi exhibicionizmusról, kalandvágyról is tanúbizonyságot tesznek. Cikk itt.

2013. január 22., kedd

Smoothie


Mostanában rákaptunk. Egyébként senki nem eszik nálunk gyümölcsöt, hacsak nem teszem ki meghámozva, felszeletelve. A smoothie azonban jó találmány - 1930-ban indult hódító útjára Amerikában, Brazil recept alapján. A maival azt hiszem, egyúttal a vacsorát is letudtam - közel fél liternyit ittam a sűrű, kalóriadús italból.

Az összetételét megörökítem, mert eddig ez volt a legfinomabb:

2 db narancs kifacsart leve
1 db banán
1 db alma
1 db mangó
2 dl kókusztej

Ebből kb. 7 dl smoothie lett, tehát 3 embernek bőven elegendő.

Fastenwähe

 

A fordítással ismét bajban vagyon, lévén gasztronómiai ismereteim igencsak csekélyek. No meg a név is kicsikét becsapós, ugyanis a Wähe valójában a gyümölcstorta megnevezése (aminek zselés a tejete és kör alakú). Viccelnek is ezért a nevével: "Fast eine Wähe", magyarul "majdnem/kis híján gyümölcstorta". 

Mindenesetre egy hagyományos farsangi süteményről van szó, ami perec formájú, köménnyel szórt kelt tészta és nagyon finom. Szorosan kapcsolódik a farsanghoz, olyannyira, hogy csak a farsangi időszakban (noha ma már egy kicsit korábban és egy kicsit később is, de háromkirályoknál semmiképpen nem hamarabb) készül és kapható, ma már azonban országszerte. Több ételnek (mint pl. a fánknak, ami errefelé Berliner néven fut és a perecnek, itt Brezel) sikerült kitörnie a "farsangi ünnepkör fogságából", a Fastenwähe azonban tartja magát. Baselből származik, és 1554-ből való az első írásos emlék, mely megemlékezik róla (cikk itt, a CoopZeitung-ban). Ezen a linken pedig további farsangi ételek találhatók (pl. a lisztleves is, amiről 1 éve már írtam).

Azért a nevére mégiscsak érdemes visszatérni. Néhány évvel ezelőttig úgy hitték a szakemberek, hogy Krisztus előtti időkig vezethető vissza a Fastenwähe története. Nemrég azonban előkerült Walther aus der Vogelweide (1430 – 1478) ismert vándorénekes egy dala, amiben Fastenkrähe szerepel. A kutatók először azt hitték, hogy elírásról van szó, a további kutatások azonban kiderítették, hogy - sajnos - nem. 1412-ben Basel környékén ugyanis egy nagyon kemény sarcot szedő uralkodó zsarnokoskodott a népen (Leopold von Binnenstein, akit a népnyelv csak Kapzsi Leopoldnak hívott). Amikor a végsőkig kizsigerelt és elkeseredett nép jelezte, hogy lassan éhen pusztulnak, azt a választ kapták, hogy akkor egyenek varjakat, azokból úgyis olyan sok van. Így is lett, ráfanyalodtak a varjakra, akik szintén nem voltak túl jó bőrben, csont és bőr volt mindegyik. Ezért Fastenkrähe, vagyis böjti varjú néven illették a varjúsültet. 1467-től Strassbourg környékén elkezdték a varjakat köménymaggal etetni, ezáltal 2 kg-osra is fel tudták őket hízlalni, sőt, természetes úton ízesítették húsukat.

1634-ben jött a fordulat, amikor az akkori uralkodó szent varjakat látott egy víziójában feje fölött körözni. Azonnal betiltotta az addigra már igencsak kedveltté vált köményes sült varjú fogyasztását. Hagyományos eledelükről az emberek azonban nem nagyon akartak lemondani, ezért az uralkodó varjú formájú tésztákat készíttetett, melyeket köménymaggal szórtak meg - ezzel kívánván pótolni az betiltott, de változatlanul fogyasztott sült varjat. Ez volt a Fastenwähe valódi születésnapja. 

1762-ben azonban hatalmas szárazság söpört végig az országon. Mivel azoban sem a boszorkányok elégetése, sem a zsidók száműzése nem segített a helyzetet, belátták az emberek, hogy itt bizony nincs más hátra, kénytelenek lesznek böjtölni. Így került előtérbe a Fastenwähe, mint mindennapi eledel. A szárazság és az éhínség következtében a Fastenwähe egyre laposabb lett. Az éhínség 1772-ben érte el tetőpontját. Belgiumban a sütemények már egészen lapossá váltak, ezeket nevezték el Waffel-nek. Egy baseli pék pedig azt találta ki, hogy bevágásokat készít a tésztára, ezáltal is spórol, legalábbis optikailag. Ezzel elnyerte végső formáját a Fastenwähe, ami azóta is nagy népszerűségnek örvend (forrás itt).

Itt pedig egy kisfilm a Fastenwähe történetéről, készítéséről gyönyörű dialektusban (Faschtewaije). :)

A híres, 3 napos baseli farsang idén február 18-án hajnalban kezdődik (a tavalyi beszámoló itt található).

2013. január 21., hétfő

"Januarloch"

Obwohl das Portemonnaie zum Jahresbeginn leer ist, läuft der Restaurantbetrieb im Januar nicht besser und nicht schlechter als sonst.
Fotó innen

Nemrég találkoztam ezzel a kifejezéssel, ami a januári kiürült zsebet hivatott jelölni. Mitől is üres januárban a zseb? Itt is "megkönnyebbülnek" a zsebek karácsony előtt, ill. sok éves számlát (tagsági díjakat, előfizetéseket) januárban kell kifizetni. Alapvetően azonban - állítólag - a sírégiók hozták létre ezt a kifejezést, ami magyarra fordítva januári lyukat jelet, ugyanis január az a hónap, amikor se pénz, se szünet (esetleg se hó), vagyis kimaradnak a síelők. Decemberben - ha máskor nem, hát az ünnepek alatt, között - van szünet, februárban újra, hiszen az iskolákban akkor van a 2 hetes síszünet. Hát így született a januári lyuk, vagyis a Januarloch, mely Ausztriában is ismert, Jännerloch néven.

A Januarloch által kieső forgalmat a kiskereskedők különböző akciókkal próbálják kompenzálni. Már december végén megkezdődnek a hatalmas leértékelések, amik ilyenkor kifejezetten jól jönnek. De vannak olyan üzletek, akik kifejezetten a Januarloch-ra építenek kampányt, akciós heteket, netalán terméket, mint pl. egy pékség, ami egy kuglóf-szerű, üres közepű süteménnyel rukkolt elő, ami az üres közepe (a kevesebb felhasznált anyag) miatt olcsóbb, ezért kelendőbb. Recept itt. Cikk itt.

A diákok sem maradhatnak ki a szóhasználatból - náluk a vizsgaidőszak utáni ürességet jelzi, amikor vége a tanulásnak, a hajrának, a stressznek és hirtelen beüt a sok szabadidő.

Egy blogger pedig gazdaságos, ételmaradékokra épülő recepteket tett közzé itt.

Van azonban egy abszolút nyertese is a janári hónapnak, mégpedig a fitness centrumok. Ilyenkor a szokásosnál jóval többen vesznek bérletet, talán az újévi fogadalmaknak, vagy az ünnepek alatti túlfogyasztásnak köszönhetően.

Német nyelvű cikk itt, és itt.

2013. január 17., csütörtök

Művészet és építészet

Ismét egy olyan témába botlottam, ami nagyon tetszik. Ez pedig a művészet és az építészet  hivatalos párosítása. Művészettel, művészeti alkotással ugyanis nem csak a múzeumokban lehet találkozni, hanem iskolákban, idősek otthonában, lakónegyedekben, sportcsarnokokban is. Persze ma már a művészeti alkotás fogalma némiképp bővebb, mint mondjuk 20 évvel ezelőtt volt. A művészek ma már nem csupán szoborban vagy festményben gondolkodnak, hanem installációkban, hang- és képüzenetekben. Szóval a művészet nagy változáson ment keresztül, de az elv változatlan maradt. Január 19-én tartanak a művészek bevonásával egy vitanapot, amikor a szóbajöhető művészeti alkotásokról (vagyis, hogy mit nevezhetnek művészetnek) és az elbírálás módjáról lesz szó.

Aargau kantonban ugyanis évtizedek óta minden építkezésnél, mely a kanton (gyakran akár egy város) megbízásából jön létre, a költségvetés kb. 1%-át félreteszik arra, hogy valamilyen művészeti alkotással díszítsék azt.

Kantonsschule Aarau
 

Kanti Wettingen menzájának perforált fémhomlokzata itt egy kisfilm is róla, érdemes megnézni!

Zürich kantonban külön iroda is működik, ami ezeket a projekteket koordinálja (Fachstelle Kunst und Bau). Ott 1962 óta törvényben rögzített, hogy a nem magáncélú építkezéseknél az építkezési költség 0,3-1,5%-át kell félretenni ilyen célra, mely összeg más építkezésre nem átruházható.

Most adják át felújítás után az egyik zürichi uszodát (Hallenbad City), ahol a művészet nem várt helyen bukkan fel: a törülközőkön. 2400 db törülközőt készítettek 18-féle motívummal, 3 színben. Művészeti alkotás attól válik belőlük, hogy irodalmi idézetek szerepelnek rajtuk. (Már nyáron a wettingeni strandon is megcsodáltam, hogy a badeni könyvtár ilyenkor néhány könyvállvánnyal kitelepül és olvasnivalóval szolgál a standolók/napozók számára).

  - grosse Darstellung in neuem Fenster

2013. január 13., vasárnap

Fondüevés-világrekord

A svájciak saját bevallása szerint is unalmas az ország. Gondolom, ezt kárpótlandó szerveznek mindenféle rendezvényeket. Tegnap pl. az "Egyszerre legtöbben fondüt evők" világrekordját állították fel a zürichi főpályaudvaron.

Tudjuk, hogy itt minden az üzletről szól, így ez sem volt másképp. A szervezés tökéletes - nem meglepetés, szponzorok mindenfelől - nem meglepetés, belépőjegy a résztvevőknek - miért is lenne ingyen?
Fotók innen
Helyszín: Zürich főőályaudvar csarnoka
Időpont: 14-20 óra között
Résztvevők száma: 800 fő (eredetileg ennyiben maximálták)
Részvételi díj: 29,75 CHF
Részvételi díj 4 főre: 119 CHF

A 4 főre szóló részvételi díj egy fondü-csomagot is magában foglalta, amit utána hazavihettek a résztvevők (mi ez, ha nem tömény reklám?).
  • Tea, teáskanna és teáspoharak a Lipton-tól
  • Caquelon Set a Kuhn Rikon-tól
  • Fondue sajt Gerber-től
  • Kenyér  Buchmann-tól
  • Fehérbor a Rahm Borászattól
  • Kirsch (cseresznyepálinka) & Mini-Caquelonok Dettling & Marmot-tól
  • Uborka Chirat-tól
  • Rätselspass Quest.li
A rendezvényen csak saját felelősségre lehetett részt venni (a 16 ill. 18 év alattiak tisztában vannak vele, hogy nem fogyaszthatnak alkoholt és eszerint is járnak el), saját felelősség- és balesetbiztosítással rendelkezve.

A szervezők célja, hogy szabadidejükben is összehozza az embereket, közös élményt biztosítva számukra. Mi is lehetne alkalmasabb ehhez, mint Svájc egyik szimbóluma, a fondü, jobban mondva a fondüzés, ami a legkevésbé sem magányos tevékenység. Ezúttal 800-an élvezték együtt a 200 kg-nyi sajtot, bizonyára nagy élmény volt számukra. Csak azt sajnálom, hogy nem láttuk, pedig tegnap voltunk Zürichben, a főpályaudvaron is, csak mivel nagyon nagy, egy másik bejáraton keresztül közelítettük meg a vonatunkat. A pályaudvar méreteit tükrözi, hogy arrafelé, amerre mi mentünk, nem volt tömény sajt-szag (pedig a fondünek, meg a raclette-nek nagyon is van szaga). Viszont ott osztogattak Gerber fondü-sajtot az utazóközönségnek (vagyis akik a pályaudvar azon felén megfordultak), amit mikroban lehet felmelegíteni.

Vonatkozó cikkek itt és itt, meg itt.

2013. január 11., péntek

Szárnyal a Swatch Group

 

A svájci órakonszern forgalma a várakozásokon felül teljesített tavaly - 1 milliárd frankkal nőtt a forgalmuk az előző évihez képest. Ezzel nagy lépést tettek az álomcélnak tekintett 10 milliárdos éves forgalom felé. 2012-ben 8.143 milliárd forgalmat értek el, ami 14%-os növekedésnek felel meg (tavaly is 10%-kal tudták növelni forgalmukat). 

Ennek megfelelően a nyereség is rekord összegű lesz, elemzők szerint 1,5 milliárd frank körüli. A gyártókapacitás állandóan kihasznált, tavaly 700, idén 100 új munkatárssal bővül a cég, összesen 30 ezren dolgoznak a Swatch Group-nál.

Fotó innen

A Swatch Biel-i székhelyű cég, 1983-ban alapították két pénzügyi nehézségekkel küzdő, eredetileg 1930-31-ben alapított, svájci óragyártó cég egyesítésével (ASUAG - a világ legangyobb óraszerkezet és alkatrész gyártója, valamint az SSIH - az Omega és a Tissot egyesüléséből jött létre), hogy ezzel akadályozzák meg cégeik japán kézbe kerülését. Máig világelső óraszerkezetek és alkatrészek gyárátásban, tulajdonosa (Hayek) a világ leggazdagabb emberei közé tartozik, 232. a Forbes magazin ranglistáján.  19 márka tartozik a cégcsoporthoz, köztük ékszerek is.

Breguet, Blancpain, Glashütte Original, Jaquet Droz, Léon Hatot, Omega, Tiffany & Co., Longines, Rado, Union Glashütte, Tissot, ck watch & jewelry, Balmain, Certina, Mido, Hamilton, Swatch, Flik Flak, Endura and Tourbillon.

Swatch Group – DYB
Dress Your Body - szintén a Swatch Group terméke