2012. június 29., péntek

Visszavágyom!

A józan ész által diktált cselekedetre ellentétére késztetnek a kötelezően letöltendő szabadságok, iskolai szünetek, jelen pillanatban konkrétan a nyári szünet. Ha nyári szünet, irány Magyarország! Nemrég még azon keseregtem, hogy elég volt a hideg, az eső, jöjjön végre a nyárias időjárás. Na de mindennek van határa! 

36-39 fok árnyékban... Ez nem európai embernek való! Mindeközben Svájcban 22-24 fok... ó, be szép is az... Ez egyúttal reményt ad, hogy nem fog az összes növényem tönkemenni a következő néhány napban (Svájcban), amíg nincsenek meglocsolva.

2012. június 21., csütörtök

Áruházi dekoráció


Tegnap Bogival körülnéztünk egy kicsit Zürich áruházaiban, mivel kinőtte a nyári ruháit, ráadásul megkezdődött a nyári kiárusítás.

Nem jutottunk túl messzire a pályaudvartól, 3 áruházban töltöttünk el kb. 4 órát. Bogi is rákapott a "shoppingolásra", csak sajnos más dolgok érdeklik, mint engem. :)

A kedvencem változatlanul a Globus, ahol ruhát nem szoktunk venni, mert igencsak drága, viszont mindig nagyon szép az áruházi dekoráció. Ezekből az adott szezon után az áruház  mellett kiárusítást szoktak tartani (épp tegnap és ma van a mostani).

Csináltam néhány képet a "csecse-becse" osztályon (itt árulnak gyertyákat, vázákat, egyéb dekor cuccokat). Ez ízelítőt ad abból, hogy mennyire nem szegényes a berendezés.



Tavasszal valamilyen távolkeleti tematika volt, akkor pálmafákat állítottak fel és mindenféle bambusztárgyat, színes textíliákat árultak. Ottlétünkkor egy távolkeleti zenész játszott valamilyen általam ismeretlen egzotikus hangszeren, hogy teljes legyen a hatás (majd előkeresem azokat a képeket is).

Kertészeti áruda



Itt nagy kultúrája van a kertészkedésnek, gyönyörűen gondozott kertek vannak mindenfelé, de a teraszok, bejáratok, ablakok is tele vannak virágokkal, virágos "installációkkal". Ennek megfelelően kertészetekkel is lehet találkozni.



Ma épp a - szintén mindenfelé fellelhető - útfelújítás miatt ácsorogtam egy kertészet mellett, így alkalmam nyílt az út melletti részt lefényképezni. Ami tetszik benne, hogy kategóriánként vannak a növények. Az út mellett pl. a "párnás" évelő növények (biztos van valamilyen rendes magyar nevük is, nem csak ilyen tükörfordított) voltak épp, ill. az alpesi sziklakerti növények. Kerítés természetesen itt sincs...

Kilátóhely


Svájcban minden működik és minden nagyon praktikus. Az ország adottságait a lehető legjobban igyekeznek kihasználni és mivel Svájc csupa hegy-völgy, erdő-mező, vagyis egy nagy kiránduló paradicsom, úgy ahogy van, telis-tele van kiépített és jól kitáblázott, sőt, még hirdetett túraútvonalakkal.


Kutak (mindig tiszták) mindenhol vannak, így nem hal szomjan a vándor


Ahogy beköltöztünk az új lakásba, amint lett egy kis szabadidőnk, azonnal elindultunk a környék felfedezésére. Még mindig olyan érzés (amikor épp nem pakolunk), mintha nyaralnánk. Baden fölött egy hegyoldalban lakunk, de tőlünk nem lehet lelátni a városra. Elindultunk abba az irányba, ahonnan viszont igen, mert meg akartuk nézni, hogy milyen a városra a kilátás. Alighogy olyan helyre értünk, ahonnan már rá lehet látni Badenre, azonnal egy padra bukkantunk, amit hatalmas fák árnyékában helyeztek el. Az ember itt tud ücsörögni békésen, miközben lábai alatt lüktet a város, melynek zajai felhallatszanak. Ezt a helyet azonnal megszerettük, Bogit is megihlette, rögtön javasolta is, hogy mondjuk el egymásnak a titkainkat. :)


Legutóbb, amikor ott üldögéltünk, báránybégetésre lettünk figyelmesek, egészen közelről. S valóban, néhány percen belül egy kb. 20-25 fős kis csapat vonult el pár méterrel alattunk, aminek több mint a fele kisbárány volt. Ez az egyik dolog, amit Svájcban nagyon szeretek: az ember városban, vagy legalábbis városi infrastruktúrával rendelkező településen lakik és teljesen természetes, hogy állatok is vannak a közelben - tehenek, birkák, kecskék.

2012. június 19., kedd

Bemutatkozó beszélgetés

Amikor megkaptuk az új lakást, vagyis megtudtuk, hogy körzetileg melyik iskolába fog tartozni, Bogit beirattuk a badeni - helyi, svájci - iskolába. Ill. jeleztük az iskolának, hogy szeretnénk, ha Bogi a következő tanévtől a helyi iskolába járna. Ez a németül nem tudók számára úgy lehetséges, hogy Badenben van egy nyelvi előkészítő osztály, a neve RIK (Regionaler Integrationskurs). A városnak  10 ezer CHF-be kerül egy gyerek felkészítése, ahogy megtudtuk ma a tanártól, amit azon apropóból mondott el, hogy mindenkit megkér, hogy ne lógjon a suliból, mert nagyon sokba kerül. Biztos furcsán néztünk rá a témafelvetés kapcsán, mert meg is magyarázta, hogy vannak országok, ahol ha szép az idő, alkalomadtán nem nem kérdés, hogy a strandon köt ki a gyerek iskola helyett.

A behívólevélben egyébként mindkét szülő részvételét kérték, valamint azt, hogy amennyiben a szülők nem beszélnek jól németül, feltétlenül hozzanak magukkal egy tolmácsolni tudó rokont, ismerőst. A tanár egyébként tökéletesen és szépen érthetően beszélt angolul, így erre valójában nem lett volna szükség.

Bemutatta a svájci iskolarendszert, a képzést magát, a tanítási módszert is. Az osztály jelenleg 8 fős, de szinte mindenki kirepül októberben, ugyanis az ebben osztályban eltölthető max. idő 40 hét. Jóval kevesebb órájuk van, mint egy hagyományos iskolában, viszont elvárják, hogy a gyerekek otthon gyakorolják a nyelvet, mert az iskolai nem elegendő. A németen kívül matekot tanítanak és van még háztartástan és választaniuk kell egy sport tevékenységet, de igény esetén kettőt is lehet. A nyelvtanítás egyéni ütemben zajlik. Az alapozás az első 250 szó megtanításával kezdődik. Ha valaki ezt 2 hét alatt megtanulja, már léphet is tovább a következő szintre. Ha 1,5 hónapra van szüksége hozzá, akkor annyi időt töltenek vele. Bogi máris megkapta az első lapokat, amiken szavak vannak (képek, felirattal), ill. a hozzá tartozó gyakorló dossziét, amiben olyan mondatok, amiket a megtanult szavakkal lehet gyakorolni. Nem kötelező már nyáron tanulni (elvégre nyári szünet van, mondta a tanár), de ha mégis kedve támadna, ott a lehetőség.

A tanár véleménye szerint a matek könyv a legjobb, amit valaha is látott. Alapvetően gondolkodásra serkent, nem hagyományos számolási feladatok vannak benne. Több szintű könyv létezik, amik egymásra épülnek. Mivel az osztályba 12-16 év közötti gyerekek járnak, és nincs lehetőség arra, hogy mindenkit az életkorának megfelelő matek könyvből tanítsanak, a tanár szerint nem gond, ha a 12 éves ugyanazt tanulja, mint a 16 éves, akkor sem, ha az még neki magas, mert a gondolkodást, a feladatmegoldási lehetőségeket kell elsajátítani. A feladatok ugyanis hasonlóak a különböző szintű könyvekben, csak a bonyolultságuk eltérő. Meglátjuk.

Az osztályzás a magyartól eltérően nem 5-ig, hanem 6-ig van, a 4-es az átlagosat jelenti, az alatt már nem megfelelő a tanulmányi eredmény. Azt, hogy milyen iskolába mehet tovább az adott gyerek, a tanár dönti el, attól függetlenül, hogy milyenek a jegyei. Ebben a korban 3 különböző iskolába lehet továbbmenni, ugyanis itt 6. osztálytól vége az "általános" iskolának (Primarschule), a tanulmányi eredmény alapján máris olyan iskolába kerülnek a gyerekek, ami már ebben a korban abba az irányba tereli a gyereket, ahol majd továbbtanulhat 8. osztály után. A leggyengébben tanulók a Realschule-ba mennek, innen szakmunkásképzőbe mehetnek majd tovább. A jobb, de nem a kiemelkedően jó tanulók a Sekundarschule-ba mennek, innen a szakközépiskolának megfelelő iskolába lehet továbbmenni. Ezekben változatlanul 1 tanár tanít minden tantárgyat, nagyjából úgy, mint alsó tagozatban. A legjobbak pedig a Bezirkschule-ba kerülnek, ahonnan gimnáziumba lehet továbbmenni. Egyetemre csak azok mehetnek, akik Bezirkschule-t végeztek. A Bezirkschule-ban állítólag nagyon magasak az elvárások és nagy a hajtás. A RIK-ből ide kerülő gyerekeknek borzasztó nehéz, volt olyan, aki nem is bírta. Szóval a tanárnak nagyon nagy felelőssége van döntése meghozatalában, hogy melyik iskolába küldi a nyelvi előkészítés után a gyereket.

A beszélgetés végén Bogi még kapott üres füzeteket, színes ceruzákat, filcet, ill. egy utalványt, egyszeri ingyenes fogászati szűrésre (épp tegnap mondta egy ismerősöm, hogy 2 lyukas fogát 850 CHF-ért tömték be). Még azt is megkérdezte, hogy Bogi tud-e úszni, mire mindannyian bizonytalanul néztünk (elsősorban Bogi, ezért mi is, mert tud úszni és nem értettük, miért nem mondja, hogy igen), aztán abban maradtunk, hogy képes rá, de nem szokott. Kiderült, hogy fontos, hogy legalább 100 métert vízbiztosan tudjon úszni, mert szoktak úszni járni a gyerekek, ezért fel is írta Bogit egy listára, hogy kapjon egy kis úszóleckét.

Végezetül pedig bevitte az osztályba, bemutatott minden gyereket (név, életkor, származási orszár és anyanyelv szerint), és a padját, ami emelhető magasságú és ha úgy kényelmes neki, bármikor felállhat, felmelheti magasra és állva dolgozhat tovább.

Nagyon szimpatikus volt a tanár, szinte végig Bogihoz beszélt, és látszott, hogy szeretik a gyerekek és ő sem azért választotta ezt a pályát, mert nem vették volna fel máshová.

2012. június 18., hétfő

Eper

Végre itt is beköszöntött a nyár, nem is akármilyen hőmérséklettel! Épp ideje volt, mert már nagyon fáztam és nagyon vágytam egy kis melegre. A lényeg azonban az, hogy az epertermés sem ment tönkre. Na nem a miénk, a teraszon, mert az az egy nagy cserepet ide-oda tologatom, attól függően, hogy esik az eső, vagy süt a nap. Mert ha esik, akkor ugye be kell húznom, hogy ne ázzon szét, ha viszont süt a nap, akkor ki kell tennem, hogy érjenek szépen a picike kis eperszemek.


Hétvégén a Jumbo-ban láttam zsákban árult, felakasztható csüngő epret. Gyönyörú mélyrózsaszín virága volt. Ugyanitt, a parkolóban megdöbbenve konstatáltam, hogy a Jumbo melletti virágáruda a saláta palántákat pont a parkoló autók tövében, a földre helyezte el. Igaz, hogy itt nem igazán füstölnek az autók, még a buszok is szagtalanok, de azért mégis. Valahogy nem néz ki jól.



Ma pedig elmentem epret szedni egy "szedd magad" helyre. Már ahol leparkoltam a kocsival, onnan érződött az isteni eper illat. Az eperföld kellős közepén állt egy fabódé, a gazdával, aki maga is szedte az epret kis papírkosárkákba. Nála lehetett venni az eperszedésre alkalmas papírkosarat is, két különböző méretben. Megmutatta, hogy hol szedhetek, vagyis hogy hol lehet most a legtöbb érett szemre számítani. Minden bokor tövében több óriási szem eper is kuksolt.



Szedtem kb. 2,5 kg-nyit és csak azért nem többet, nem fért bele több a kosárba. Annyira szépek és ínycsiklandóan illatosak, no meg finomak voltak!


2012. június 13., szerda

Bútorok

Egy kicsit vad, de nagyon feldobná az étkezőt
Egy kicsit körülnéztem - ismét - bútorügyben. Régebben, amíg csak kis albérletekben laktunk, azt hittem, hogy van érzékem a lakberendezéshez. Aztán amikor a saját, normál méretű lakásunkat/házunkat kellett berendezni, mindjárt elszállt az ihletem és a magabiztosságom. Mindenesetre szeretem a szép és a praktikus dolgokat. Ezekből egy újabb gyűjtemény, mai körutamról.

Mindig probléma, hogy hová tegyük a könyveinket. Elég sok van, persze sosem elég. :) Könyvesboltba már nem is merek bemenni, mert mindig egy ölre való könyvvel jövök ki. De hát olvasni kell, olvasni jó! Na szóval, aki hasonló cipőben jár, az tudja értékelni ezeket a könyvszekrényeket. A hagyományos polc előtt van egy eltolható kisebb könyvszekrény, így 1,5 szekrénye van az embernek, szinte ugyanakkora helyen.

Nagy kedvencem. Az ára csillagászati (7.699 Euró)
Ugyanazon az elven működik, csak kicsit komolyabb kinézetű

Ez nem tologatós, egyszerűen csak tetszik

Imádom az élénk színeket, ezért a baglyokat szívesen hazahoztam volna
Praktikus, hogy igény szerint fel- ill. lehajthatóak a háttámlák

Az asztalkába azonnal beleszerettem (a marhabőr szőnyegbe meg már régebben)

Minden asztal egyedi darab


Ez a szőnyeg is levett a lábamról

Virág


Az esős időben egyetlen vigaszom ez a gyönyörűen virágzó bokor. Jól körbe is fotóztam. A virágok egy része fehér, a másik része azonban rózsaszín. Lehet, hogy elvirágzáskor változik rózsaszínné, ezt majd még kifigyelem.

Magyar termékek

Már az ismerőseim egy része is rendszeresen vásárolja
Mai németországi bevásárlásom alkalmával lefényképeztem a magyar termékeket, amiket láttam. Igaz, nem biztos, hogy Magyarországon is gyártják őket, de magyar módra készülnek. Én lelkesen vásárlom is őket. Ezeken kívül volt még paprika is, magyar. Alapvetően kaliforniai paprikát szoktak árulni, a paprika, amit mi annak hívunk, az szezonban mindig magyar náluk, egyébként marokkói.

Ezt nem ajánlom, tele van paradicsomlével

Ez viszont finom, igazi ecetes almapaprika


Ez a kép sajnos nem sikerült, de a felirat látható: magyarul beszélő németeknek ráírták, hogy kolbászról van szó

2012. június 12., kedd

És csak esik...

Én igazán igyekszem megszeretni az esőt! Tudom, hogy a mezőgazdaságnak nagyon kell és egyébként is jó, mert utána minden megtisztul stb., stb. De ami sok, az sok. Vagy csak nekem tűnik úgy, hogy állandóan esik az eső? Ráadásul 13 fok van! Június közepén! Egy kis nyarat szeretnék ...

2012. június 11., hétfő

ZIS Art Festival

Alexander Calder ihletésű mű
Bogiéknál az iskolában nagy szerepet kap a művészeti képzés. Felső tagozatban minden félévben van két választható tantárgy, ezek - a spanyol nyelv kivételével - mind művészeti témájúak. Bogi ebben a félévben az improvizációs színjátszást és a 3D Art-ot választotta, de volt még hagyományos színjátszás, énekkar, gitár és 2D Art is.


"What doesn't kill you" c. dal illusztrálás


Ezek a kis csoportok mutatták be tudásukat 1 hete az Art Festival nevű rendezvényen. Mint minden alkalommal, most is megdöbbentem, hogy mennyire ügyesek, tehetségesek a gyerekek. Vannak néhányan, akik született színészek (de azok sem érzik magukat rosszul, akik nem őstehetségek, mert ők a szereplési vágyuknak megfelelő kisebb szerepben tudnak megmutatkozni). Az egyik fiú pedig olyan fantasztikusan énekelt, miközben zongorán kísérte a dalt, hogy azt hittük, valami profi énekest hallunk felvételről, amire a többiek háttérénekelnek. A kezdő gitárosok is 4 szólamot játszottak. Bogi egyik osztálytársa is nagyon ügyesen énekel, ill. rappel, ezért ő egy dalban külön szólamot és rap-részletet kapott.

Bogiék speciális, különböző érzelmeket kifejező maszkokban (trestle mask) adtak elő egy rövid kis darabot. Vicces volt, csakúgy, mint a másik színjátszó csapat előadása. Nagyon érdekesen oldották meg, mivel sokkal többen voltak, mint ahány szerep, ezért minden szerepre kb. 5 gyerek jutott és jelenetenként váltották egymást. Mivel ők is maszkban játszottak, ezért a maszk, ill. egy jellegzetes kiegészítő (sál, kard, nagy has), ill. a narrátor kísérőszövege jelezte, hogy melyik szereplőről van szó.

Itt derült ki az is, hogy lakáskeresésünk közben Bogi egyik iskolatársáék lakását is megnéztük, ez volt Józsi kedvence, csak mivel a szülőket sosem láttuk a suliban, a gyerekük meg épp nem volt otthon, amikor ott jártunk, így nem derült ki, hogy van közös pont az életünkben.

2012. június 10., vasárnap

Egyéb hivatalos vegyes

Egy költözést rengeteg helyen kell bejelenteni. Remélem, hogy mindenhová megtettem. Az internetszolgáltató mindenesetre nem kapta meg, de miután felhívtam őket, 1 órán belül átirányították a vonalunkat az új címre. Közben eladták nekem a tv-előfizetést is, plusz 2 (vagy 4?) CHF-ért. Ennyi még belefér. Küldenek új, kábelmentes modemet is, ill. már meg is érkezett, csak nincs itthon Józsi, aki beszerelné. Meg persze a tv is még dobozban áll, csakúgy, mint az összes berendezés.

Lassan lejár a 2 év, lejár az autónk vámmentessége is. Mielőtt hazamegyünk nyáron, intézni kell a belföldiesítését. Ezt két lépésben lehet megtenni. Elsőként ma elmentem a kantonunk vámhivatalába. Itt síri csendben dolgozott néhány ügyintéző. Rajtam kívül még egyvalaki volt, aki intézni akart valamit. Érkeztemre egy kedves úr állt fel, papucskában (!) odacsoszogott hozzám. Aztán minden lépésnél odajött hozzám, elmondta, megmutatta, hogy miket töltött ki. Két másik ügyintéző suttogva beszélgetett egymással. A 4. pedig csöndben lapozgatott egy dossziét. A lényeg azonban az, hogy levámoltattam az autót. A költségek a következőképpen állnak össze:
  • Importvám: 12-15 CHF/100 kg
  • Gépjárműadó: az autó vámmal növelt jelenlegi értékének (Eurotax vagy egy kereskedő írásos igazolása alapján) 4%-a
  • ÁFA: az autó vámmal és adóval növelt jelenlegi értékének 8%-a
  • Egyéb adminisztratív költségek: 64 CHF (a mi esetünkben)
Az ügyintézéshez mindenképpen vinni kell a 15.30-as dokumentumot is (ezt a beutazáskor csináltattuk, a vámmentességet biztosítja 1-2 évig).

Ezt követően a Közlekedési Hatóságnál (Strassenverkehrsamt) lesz a 2. forduló, itt cserélik le a vámrendszámunkat helyire, ill. az autó papírját (Fahrzeugausweis) is lecserélik, mivel azon is szerepel a rendszám.

Megtörtént a lakás átadása is. Hivatalos takarító céggel takaríttattuk ki, mert olyan előírások vannak a lakás tisztaságával, amit normál halandó (háziasszony egymaga) nem tud teljesíteni. Így 4 ember dolgozott a házban 6 órán keresztül. A takarító cégek ráadásul átadási garanciát (Übergabegarantie) is vállalnak. Vagyis, ha a lakást átvevő nincs megelégedve a tisztasággal, ők kötelesek azonnal korrigálni. A házt kiadó család jóbarátja, aki hivatalos minőségében ingatlanos, intézte a lakás átvételét. Igazán kukacos volt, minden elképzelhető dolgot leellenőrzött: minden ajtó- és ablakkeretet, redőnyrolettákat, polcokat, WC-csészét kívül körbe, csaptelepeket, mindent, semmit sem hagyott ki. Közel 1,5 órát tartott az ellenőrzés. Amikor nem voltak ott a takarítók, akkor azt mondta, hogy azért ilyen kukacos, mert kifizettem a munkát, ezért kapjam is meg érte a takarítóktól azt, ami jár. Néhány dolgot javíttatott (a rolettákon a véset nem volt tiszta, ezt újra takaríttatta), aztán mindent rendben lévőnek talált. Azonnal vissza is kaptuk a papírt, ami feljogosít minket arra, hogy a külön letéti számlán lévő kaucióhoz hozzáférjünk, vagyis felvehessük a 2 havi letétet. Ennek külön örültünk, mert úgy hallottuk, hogy sokszor nem kapják vissza a bérlők ezt az összeget, mert a lakásban keletkezett károk költségeit ebből vonják le. Az 5. kulcsot nem találtuk, még a szomszédokat is "meggyanúsítottuk", hogy náluk van, de miután határozottan állították, hogy már korábban visszaadták, jelentettük a tulajdonosoknak, hogy bocs, de hiányzik az 5. kulcs. Postafordultával jött is a válasz, hogy ők kérnek elnézést, mert rosszul írták az átadási jegyzőkönyvben, csak 4 kulcs volt. Mi pedig napokig aggódtunk, hogy most aztán vehetünk komplett új szettet, darabja 40 (vagy 80) CHF.



2012. június 8., péntek

Nem virágbolt




Hogy ne csak mindig a költözésről írjak, változatosságképpen íme néhány fotó Baden egyik kávézójáról (lehet, hogy étterem). Egy bohém férfi a tulajdonosa, aki a belvárosi lakása előtti kis teraszon szokott (állítólag) nyáron amatőr színielőadást rendezni.

A kávézó is elég bohém, és mindig tele van virágokkal. Imádom. :)


2012. június 6., szerda

Meglepetés



Tegnap épp a mosókonyhában ügyködtem, amikor láttam, hogy egy középkorú elegáns úr sétál fel a házba. Gondoltam, hogy ő lesz a tetőtéri lakó. De néhány perc múlva jött is vissza, egy másik férfi kíséretében (ő volt az, aki az éjszakai padlófestésről értesített minket legutóbb). Ő felismert és tájékoztatott, hogy épp most helyeztek el az ajtónk előtt egy kis ajándékot.

Az ajtó előtt egy képeslap kíséretében

A hálószobában (a piros függöny még nincs feltéve)

És tényleg. Az ajtó előtt egy csinos kis cserepes virág fogadott, amit abból az apropóból adtak, hogy megköszönjék türelmünket és toleranciánkat a még várható munkálatokkal, ill. a további szomszédok beköltözése által keltett zaj elviselésével kapcsolatban. A mi házunk az első, utána jön még egy, ezek - azt hiszem - már kész vannak, de épül még kettő. A mögöttünk lévő ház fölött daru magasodik, munkások, betonkeverő autók jönnek-mennek. A parkosítás is folyamatban van, azt hiszem a kertészek beszélgetnek épp a teraszunk alatt (olyan, mintha itt lennének a lakásban).

A virág mindezen persze nem segít, de azért kedves gesztus. :)

Viszont a kertészek megfigyeléséből jöttem rá, hogy miért tiszta itt minden út. Sehol egy sárfolt, kosz. Egyrészt még a mezőgazdasági utak is (ahol a traktorok járnak) aszfaltozottak, másrészt a darus teherautó, amivel a fát a neki kiásott gödörbe beemelték, egy a földre leterített zsákvászon félén hajtott a földre, hogy nehogy sár ragadjon a kerekeibe.

2012. június 5., kedd

Tanulságok

Csendélet dobozokkal Bogi szobájában
Holnap lesz egy hete, hogy átcuccoltunk, de még mindig nem oszlik a káosz. Pedig isten bizony megállás nélkül dolgozunk! Én már rá se bírok nézni a dobozhegyre, de muszáj...

Néhány tanulságot azonban levontunk, ezeket most közkinccsé teszem.

  • Mi igyekeztünk alapos kimutatást, leltárt készíteni a csomagjainkról, mint ahogy legutóbb is (akkor 3 helyre kerültek a holmijaink és úgy gondoltuk, nem árt tudni, mit hol találunk meg a későbbiekben). Kinyomtatni azonban elfelejtettük (vagy nem volt rá idő) és a számítógépünk nem sokkal a költözés után lenullázódott, vagyis a teljes lista ugrott.
  • Most is listáztunk, dobozokat sorszámoztuk, de a listát most sem nyomtattuk ki. Sok értelmét nem látom, hiszen nem ellenőriztük, hogy valóban annyi doboz érkezett-e meg, mint amennyit becsomagoltunk.
  • A dobozokra cédulákat ragasztottunk, rajta a doboz sorszáma, hogy mi van benne, honnan jön és hová megy. A cédulákat a doboz tetejére és az egyik oldalára is felragasztottuk. A tetején lévő szinte sose látszik, mert a dobozokat egymásra tornyozva rakják le a szállítók, és amilyen szerencsénk van, az oldalukon lévő sem, mert mindegyik a fal felé, vagy a másik torony felé néz. Vagyis jelöletlen, egyforma dobozok néznek velem szembe, amikor épp azt próbálom kitalálni, hogy melyikben lehetnek a cipők (Bogi cipői még mindig nem kerültek elő).
  • További nehezítés, hogy használt kartonokat kaptunk, amiket előttünk már mások is feliratoztak és ezeket a feliratokat nem távolították el. Megpróbáltuk áthúzni ezeket, de a szállítók valahogy a számukra szimpatikusabb/érthetőbb/nagyobb méretű feliratokat követték és ezért amit mi mondjuk a hálószobába rendeltünk, azt a pincéből kell előbányásznom.
  • Az egyik költözési tanácsadóra hallgatva lemásoltuk az alaprajzot és kifüggesztettük a bejárati ajtóra. Ezen a szobák be vannak számozva. Mi is követtük ezt a logikát és a dobozokra célállomásként ezeket a számokat írtuk (pl. Zimmer 1). Gyorsan kiderült, hogy sokkal egyszerűbb azt követni, hogy a doboz a gyerekszobába menjen, mint azt, hogy a Zimmer 1-be. 
  • Azt már csak halkan jegyzem meg, hogy minden szobát színkódoltunk, és ennek megfelelően a dobozokra is ragasztottunk ugyanilyen színű kis pöttyöket. Fogalmam sincs, hogy ez segítség volt-e a szállítóknak, vagy csak mi játszadoztunk el a 120 doboz és a bútorok felmatricázásával.

Fő tanulság: a ki- és bepakolás sokkal több időt és energiát igényel, mint azt (akár több költözéssel a hátad mögött is) valaha gondolnád! Elképesztő mennyiségű holmi van egy háztartásban (vagy csak a miénkben?). Folyamatos selejtezés erősen javallott!

És hogy az ember lányának ne legyen megállása, a költöztető által hozott dobozokat 1 héten belül vissza kell adni, így tényleg mindent ki kell pakolni, még azt is, amihez a következő néhány évben nem szeretnénk hozzányúlni (tanulság: az ilyen cuccokat mindenképpen saját dobozba pakolni!).

2012. június 3., vasárnap

Szivárvány folt

Kb. egy hete, még a költözés előtti hajrában éppen hazafelé hajtottunk a kocsival, amikor szokatlan jelenségre lettem figyelmes. A kék égen, szikrázó napsütés mellett egy szivárvány folt színpompázott. Kezdetben menet közben fényképeztem, de aztán megálltunk, mivel még hosszú percek múltán is ott volt és álló helyzetben is meg tudtuk örökíteni. Mivel nappal szemben kellett fényképezni, elég rossz minőségű a kép, de azért a lényeg látszik.



Ki tudja, mi okozhat ilyen jelenséget? Lehet, hogy ez a halo?

Az interneten találtam egy nagyon jó képet, ami hasonló jelenséget mutat, csak épp sokkal szebben.


Még mindig lakberendezés

Változatlanul járjuk a lakberendezési áruházakat, mert valami mindig hiányzik az új lakásból. Az egyik áruházban (Pfister) ez a látvány fogadott.

Hát ez meg mi a csuda, gondoltam magamban. Megkerülve kiderült, hogy nagyon helyes kis fotelok. Ki is próbáltam őket, meglepően kényelmesek voltak.



Ez a hivatalos fotó róla
Csak a teljesség kedvéért a mellette lévő asztalka képe... :)


Bogi piros-fehér szobájához pedig egy újabb inspiráló fotót találtam. Egyébként egész jól halad a szoba, már csak a rengeteg dobozt kéne eltüntetni belőle és feltenni a függönyt, meg a lámpát.