2011. szeptember 29., csütörtök

Nagytakarítás

A Zürichi tavat a Quaibrückénél (ez az utolsó híd, ami a Limmat folyó Zürichi tóba való torkolatánál található) évente egyszer kitakarítják. Idén 14 búvár és számos önkéntes vett részt a takarítási akcióban. Az idei fogás a következő: 16 bicikli, 3 plakátállvány, egy fém szemetesvödör, 2 bevásárlókocsi és 1 húzós bevásárlószatyor (az itt nagy divat). Az apróságok között néhány mobiltelefon, egy fényképezőgép és pénztárca is előkerült. A szemét nagy részét üvegcserepek tették ki.

Összesen 4 tonna szemetet hoztak fel a tó fenekéről - és ez nem 50 év alatt gyűlt fel, hanem 1 év alatt! De legalább kitakarítják...

2011. szeptember 25., vasárnap

Dolgozom

Még nem is írtam, hogy rámtalált a munka. Nem kerestem, csak kívántam. A legfontosabb dolgok úgyis odafent dőlnek el. Hát azt kívántam, hogy legyen munkám, részmunkaidőben. Már azon a hétvégén kaptam is egy ajánlatot egy iskolai rendezvényen kerekedett beszélgetés során. Igaz, hogy csak kb. 2 hónapra szól, de részmunkaidő, ahogy szerettem volna. Sőt, úgy alakítottam, hogy heti egy nap nem is dolgozom. Így teljesült az a vágyam, hogy végre beszélhessek németül is - az iskolában ugyanis csak angolul beszélünk, a tanárokkal és a szülőkkel is. Bár egy anyukával hasonló cipőben járunk, úgyhogy megbeszéltük, hogy mostantól németül (is) beszélünk, mert mindkettőnkre ráfér egy kis gyakorlás.

A munkahely azonban arra is jó, hogy elsőkézből kapjak információkat. Így tudtam meg pl., hogy van olyan munkahely (ez konkrétan egy biztosító), ahol a nőknek, akiknek a déli ebédszünetre haza kell érniük, hogy ebéddel fogadják iskolás csemetéjüket, van lehetőségük arra, hogy reggel 6-kor kezdjék a munkát. Mivel nem ügyfelekkel foglalkoznak, nincs jelentősége annak, hogy mikor dolgoznak. Elég buta rendszer, ez az otthoni ebészünet, mert a nők munkábaállását szinte teljesen ellehetetleníti, de legalább a munkaadók próbálnak alkalmazkodni hozzá. Az más kérdés, hogy milyen állapotban van az a nő, aki reggel 6-ra megy dolgozni, de délben már gőzölgő ebéddel fogadja gyermekeit, és persze estig "szolgálatban" van.

Nekem is újra vissza kell állnom arra, hogy másképp osszam be az időmet (mikor takarítsak, vásároljak, főzzek, vasaljak). Bogi egyedül jár haza az iskolából, ezzel újabb lépést tett az önállósodás felé.

2011. szeptember 24., szombat

Szexi dialektus

Újra meg újra felröppennek a különböző svájci dialektusokkal kapcsolatos híradások, mindig valamilyen más téma kapcsán. Most éppen annak jártak utána, hogy egy társkereső portál 679 társkeresője melyik dialektust tartja a legszexibbnek (elképzelem, ahogy ez a téma Magyarországon felmerül...).

Az eredményt nemenként is közzétették:

1. Bündner 34% (férifak esetében) 33% (nők esetében)
2. Basler 20% (F), 16% (N)
3. Berner 18% (F), 19% (N)
4. Walliser 10% (F), 7% (N)
5. Appenzeller 8% (F), 14% (N)
6. Zürcher 7% (F), 7% (N)
7. St. Galler 3% (F), 3% (N)

Nem tudom, hogy az aargaui hol szerepel a listán, viszont miközben kíváncsian kerestem a graubündei dialektust, rábukkantam egy 3 évvel ezelőtti cikkre, ami arról szólt, hogy a bázeli rádióadó nem játsza le Adrian Stern dalát, mert aargaui dialektusban énekel (egyébként a rádió vezetője szerint a tapasztalatok azt mutatják, hogy a hallgatóik nem csak az aargaui dialektust, hanem a zürichit sem szeretik...). Micsoda diszkrimináció!

Visszatérve az állítólagos szexi graubündeni dialektusra, egy korábbi Mr. Schweiz is odavalósi. Itt meghallgatható, megnézhető (Renzo Blumenthal).

2011. szeptember 19., hétfő

Zavargások

Miközben Graubünden kantonban havat lapátolnak, Zürichben "zavarognak" (itt képek is láthatók). 7 napon belül 4 zavargás is volt. Én 2-ről hallottam (mindent azért én sem olvasok el), a most szombatit és az előző szombatit. A múltkori egy focimeccshez kapcsolódott, a mostani pedig csak úgy, ill. egy illegális partyból fejlődött ki. Ugyanis a randalírozók ott vannak, ahol buli van és elvegyülnek a tömegben. A rendőrség ez alkalommal nem habozott. Vízágyút és gumilövedékeket is bevetett és 91 randalírozót előzetes letartóztatásba vett. A kiadott statisztika szerint 80%-uk svájci (fontos adat). Mindez pedig a főpályaudvar előtt, a híres bevásárló utca, a Bahnhofstrasse "bejáratánál".

Szombaton mi is voltunk Zürichben, mint most már minden szombaton, a magyar iskola miatt. Míg Bogi tanult, addig én a bolhapiacon nézelődtem. Véletlenül fedeztem fel, de nagyon örültem neki, hogy belebotlottam. Mint megtudtam, október végéig minden szombaton van, úgyhogy lesz még lehetőségem felfedezni. Egy kicsit olyan, mint az Ecseri piac és egy PeCsa bolhapiac keveréke.

Fagyoskodunk


Irigykedve hallgatjuk az otthoni híreket, miszerint még mindig 30 fok körüli hőmérsékletek vannak. Mi ma este a befűtést fontolgattuk, ill. helyeztük kilátásba, ha nem melegszik az idő. Napközben - kint - 13 fok és eső, Graubünden kantonban pedig rekordmennyiségű friss hóra ébredtek. A hóhatár abban a kantonban 700 méterre esett vissza és 30-50 cm friss hó esett. Állítólag nem fog sokáig megmaradni, mert a talaj még meleg és a következő napokban ismét egy kis melegedésre számíthatunk, na de azért mégis...!

2011. szeptember 18., vasárnap

Home Expo

Ma elmentünk egy olyan parkba (belépőjegy 5 CHF), ahol készházépítő cégek mintaházai láthatók. Egész más, mintha az ember magazinokat, vagy alaprajzokat nézeget. A ház teljes valójában, berendezve, működés közben látható. Ha az ember bemegy, látja, érzi, hogy milyen abban a házban a tér, a létezés, az élet.

Minden házban van egy képviselő/értékesítő, aki további terveket tud mutatni, aki felvilágosítást ad a lehetőségekről, a szolgáltatásokról, a költségekről. Mindenhol vannak szórólapok, katalógusok. Néhol egy-egy faldarabkát is kiraknak, bemutatandó, hogy miből is áll össze a fal, milyen vastag és milyen fajta rétegekből.

Svájcban ez az egyetlen ilyen készházpark létezik, az Aargau-i Suhr-ban. A neve Home Expo. 17 cég 17 energiatakarékos háza nézhető és tapasztalható meg kívül-belül. Az egyik épületben burkolóanyagok is kiállításra kerültek.

Németországban számos ilyen park (falu) található, ráadásul parkonként sokkal több házzal . A készházaknak sokkal nagyobb kultúrája van, mint Magyarországon. A készházkészítő, -építő cégek komplett szolgáltatást kínálnak, kulcsrakészre építik a házat (kertépítéssel együtt akár), 50 év garanciával.

2011. szeptember 14., szerda

Alma


Egy svájci rádióműsorból a minap megtudtam, hogy nem csak nekem hiányzik a jonatán alma, hanem Svájcban is ismerik, de eltűnt a kínálatból. Arról is szó volt, hogy gyerekkorunk kedvenc almái ma már nem kaphatók. Ennek egyik oka az, hogy a kártevők áldozatául váltak (ha nagy területen azonos fajta növény található, a kártevők gyorsabban terjednek és alkalmazkodnak).

A másik, - számomra meglepő - ok pedig az, hogy azokat a fajtákat részesítik a termelők előnyben, amelyek alacsonyabb fán teremnek, könnyebben szüretelhetőek. Errefelé olyan gyümölcsösök vannak, hogy az egész le van fedve védőhálóval, ami lábakon áll és szükség esetén felhajtható. Max. 2-2,5 méter magasak a fák.

A többi okot eddig is ismertem - nevezetesen a tartósabb, szebb formájú, nagyobb almafajták a menők.

Kíváncsi vagyok, hányan tudják, hogy az alma heterozigóta, vagyis magról ültetve nem lehet előre tudni, hogy milyen alma fog teremni a fán. Általában apró, savanykás gyümölcsöt terem, de sosem lehet tudni, hogy mi "sül" ki belőle. Bármikor hozhat olyan gyümölcsöt, amit oltványozással érdemes lehet szaporítani. Még egy érdekes adat, hogy az alma az egyetlen gyümölcs, amit más étellel is együtt lehet fogyasztani anélkül, hogy erjedésnek indulna (emiatt kell a többi gyümölcsöt étkezés előtt és nem után enni).

Magyarország éves almatermése 1,2-1 millió tonna körül van és folyamatosan csökken, Svájcé egy kicsit több, mint a tizede, 138 ezer tonna. Svájc fő almatermő területei Thurgau (most már legalább tudom, hogy miért szerepel a kanton határjelző tábláján egy harapás nélküli Macintosh alma), Wallis és Waadt.

2011. szeptember 13., kedd

Baranta

Ez most nem egy svájci tájegység vagy város neve, bár tulajdonképpen nem is hangzik úgy, mintha az lenne. Bevallom, korábban sosem találkoztam ezzel a névvel, pedig már 20 éve él és 15 éve egyesületi formában is művelik.

A svájci Magyarház Napon volt alkalmam és szerencsém megtudni, hogy létezik ilyen. A baranta az ősi magyar harcművészetek és szokások gyűjtőneve (a szövetség elnökével készült interjú itt megnézhető). "A baranta fontos sajátossága a speciális nevelési és közösségformálási rendszer, amely a hagyományos magyar életfilozófián és szimbólumrendszeren alapszik."

A bemutató egy rendkívül meleg, mondhatni forró napon történt. A "harcosok" ennek ellenére talpig beöltözve küzdöttek nem is rövid időn keresztül. Ízelítőt kaptunk a baranta történetéből és gyökereiről (a 9. századig nyúlik vissza), a gyakorolt harcművészeti stílusokból és eszközökből (ostor, bot, íjászat, birkózás) és egy kicsit a szellemiségből, hagyományokból is (a gyerekek és az idősek tisztelete, jurta, közösség védő ereje). Nagyon profik voltak. A honlapjukon bővebben is lehet olvasni róluk.

Az egész nap kellemes volt, legalábbis az a része, amin részt vettünk (a program éjszakába nyúlt). A helyszínválasztással is meg voltam elégedve (villamosvégállomásnál, de autóval is könnyen megközelíthető helyen - bár ez Svájcban nem kuriózum), park, közösségi ház, színházterem, barkácsműhelyek. A famegmunkáló műhely egy igazi kis csoda (ez minden nap látogatható, gyerekek, felnőttek által egyaránt). Népzene, táncház természetesen nem maradhatott ki. A hazai ízeket a bográcsgulyás, a lángos, a szatmári alma és a vendégek által hozzájárulásként hozott házi sütemények képviselték. A barantások sofőrje sem érkezett üres kézzel, számtalan különleges lekvárt hozott magával. Egy citromos tök-cukkini lekvárt választottunk, ajándékba pedig Bogi kapott hozzá a hölgytől egy mentás körtét (de volt gyömbéres barack és levendula zselé is).

Ezúton külön köszöntöm azt a kedves olvasómat (Dávid, ha jól emlékszem), aki a blogon lévő fényképek alapján felismert minket és bemutatkozott. Örültem a találkozásnak és ezúton is sok sikert kívánok az itteni élethez! :)

2011. szeptember 8., csütörtök

CHF

Hosszú hónapok óta téma mindenhol a svájci frank, annak erőssége és a hazai (svájci), valamint a magyar gazdaságra gyakorolt hatása.

Nem kívánok közgazdasági elemzést írni, szó sincs róla! Viszont néhány érdekességet azért leírok, mert Magyarországról ezt nem látjuk, ill. mást figyelünk (mennyi lesz már megint a törlesztőrészletünk).

Ahogy az euróval szemben erősödött a frank, egyre többen kezdtek átjárni a határmenti területekről Németországba vásárolni. Többszörösen megéri, hiszen alapvetően is sokkal olcsóbb minden, ráadásul a korábbi 1,5-ös átváltási árfolyam helyett 1,007-re esett a konverziós ráta és akkor még nem is említettem, hogy az ÁFA visszaigényelhető (erről már korábban írtam).

Ez a nagy szomszédban vásárolási láz mindenféle fórumot megmozgatott. A svájci fogyasztóvédelmisek elkezdtek utánajárni, hogy ugyan miért kerül sokszor többszörösébe egy és ugyanazon termék Svájcban, mint Németországban (arról sehol nem esett szó, hogy a fizetések is magasabbak). Tévés vitaműsorok is zajlottak ezen témában. A nyomás hatására a 2 legnagyobb kereskedelmi hálózat (a Coop és a Migros) tárgyalni kezdett a multinacionális beszállítókkal, hogy csökkentsék az áraikat, és aki nem akarta, attól nem rendeltek többet. Majd bekövetkezett az árcsökkentés is.

A médiában a munkahelyek elvesztésétől való félelemről írnak. Hiszen, ha az erős frank miatt versenyképtelen lesz a svájci export, ha az euróban fizetett megrendelések miatt lemondanak itteni megrendeléseket, ill. ha a svájci emberek kint vásárolnak, a kiskereskedelem is megsínyli. Láttam olyan boltot, ahol ki van írva a kirakatra, hogy az árakat hozzáigazították a frank/euró átváltási árfolyamhoz és a különbözetet egy az egyben a vásárlóknak adják át, vagyis annyival csökkentik az árakat, amennyivel olcsóbban tudták kintről beszerezni az árut. Mindezt pedig azért, hogy munkahelyüket megőrizhessék. Ez is rajta volt a lapon.

Az exportőrökön és a fogyasztókon kívül a svájci túrizmus is megsínyli a frank erősségét. Kevesebben jönnek, mert az amúgy is drága Svájc még drágább lett és a svájciak is máshová mennek nyaralni. A Zürichi Turisztikai Iroda pl. gyorsan új célcsoportot kreált és most elsősorban a tehetősebb rétegekre, az üzleti utazókra és a Svájcban élő és dolgozó külföldiekre koncentrálnak - ők mindigis jobban vevők voltak és kevésbé árérzékenyek, az interjú szerint legalábbis.

A portugál nagykövetség svájci munkatársai szeptember elején sztrájkba léptek, mégpedig az erős frank miatt "elértéktelenedett", euróban kapott fizetésük miatt. Ráadásul 2010 elején a megszorító intézkedések nyomán 10%-kal csökkentették azt. A csökkentés előtt még havi nettó 4.000 frank körüli összeget vihettek haza, ez mára a frank erősödésének köszönhetően csupán 2.600. Ennyiből megélni Svájcban nem olyan könnyű (tegnap hallottam egy svájci ismerősömtől, h a szociális egély 1.800 frank, de ennek még nem jártam utána, hogy igaz-e). De arra biztosan emlékszik mindenki, hogy szegénynek tekinthető Svájcban az, aki (egyedülállóként) 2.200 franknál kevesebbet keres. Na, hát ennél nem sokkal többet kapnak szegény portugál konzulátusi alkalmazottak.

Pont az "árfolyamrögzítés" napján olvastam, hogy a konstanziaknak (Németország, közvetlenül a svájci határ mellett) már nagyon elege van a svájci bevásárlóturizmusból és nagyon jónéven vennék, ha lenne hetente egy svájci-mentes nap, amikor nyugodtan intézhetnék ők is a bevásárlásaikat. Tanúsíthatom, hogy akár hétköznap, akár hétvégén mentünk, embertömegek hömpölyögtek Konstanz utcáin és boltjaiban.

Összességében Svájcnak sem jön jól az erős frank árfolyam, gazdaságát veszélyezteti. Már egy ideje szó van róla, hogy ez az árfolyam (az euróval szemben) tarthatatlan, káros, de konkrét lépéseket nem tett az állam, a jegybank. A mostani árfolyamrögzítés is úgy néz ki, hogy a svájci nemzeti bank bejelentette, hogy hajlandó nagy mennyiségű eurót vásárolni, hogy fenntarsa a kívánt 1,2-es minimum átváltási arányt. Volt már ilyen korábban is, nem is régen, 2009. márciusában. Ebben az időszakban a SNB az 55,8 milliárd frankos szintről 238 milliárdra növelte az ország devizatartalékait (értsd euró). A kívánt 1,5-ös átváltási arányt csak rövid ideig sikerült fenntartani ezzel a manőverrel. A frank újra erősödésbe kezdett, és a devizatartalékok ennek értéke folyamatosan csökkent, így 32 milliárd eurós veszteség keletkezett. Ez természetesen máig élénken él minden svájci emlékezetében, ezért is habozott olyan sokáig az SNB, hogy meglépje-e újra ugyanazt, mint 2 évvel ezelőtt.

Németül beszélőknek és a pénzügyi helyzet iránt érdeklődőknek erősen ajánlom ezt a cikket elolvasásra (a pénzügyi válságról), és ezt is (ez az USA gazdaságáról, ill. annak hamarosan várható kipukkanásáról szól).

2011. szeptember 7., szerda

A zürichi állatkert


Egy kis elmaradásban vagyok, most gyorsan bepótolom. Szombaton, iskola után elmentünk a zürichi állatkertbe (Zoo Zürich). Nagyon szép helyen van, hegyoldalon, elég nagy területen. De valahogy olyan üresnek tűnt. A növényzetet többnyire a mindig zöld és dús bambusz alkotta, persze, más is volt, de ez maradt meg bennem. Az állatok egy kicsit nagyobb távolságra voltak egymástól. Ami tetszett, az a helyenként előforduló óriásplakátok, amik egy állattal kapcsolatos valamilyen érdekességre hívták fel a figyelmet. Pl. az óriásteknősről így tudtuk meg, hogy 10 métert 80 mp alatt tesz meg. Nincs természetes ellensége és ő sem ragadozó, tehát nincs miért sietnie. A plakát alatt egy 10 méteres futópálya, ahol minden vállakozó kedvű kipróbálhatja, hogy ő maga mennyi idő alatt tudja megtenni (lefutni) a 10 méteres távolságot.

Az alpakáról pedig azt tudtuk meg, hogy nagyon finom a gyapja. Vadon él az Andokban, de időnként befogják és megnyírják őket, majd újra elengedik. Volt egy 2 hetes kicsi alpaka is. Érdekes volt az emberszabású majmok háza. Itt a fogadótér, ahová a látogatók betérnek, gyakorlatilag szalonnak volt berendezve, süppedős fotelekkel, perzsa-szőnyeget utánzó matricákkal. Ezekből kényelmesen lehetett figyelni állítólagos legközelebbi őseinket.

A legeslegfantasztikusabb a Masoala esőerdő, Madagaszkár egy kis helyi mása volt, ami egy óriási üvegházban található, 11.000 m2-en (90x120 méteres, 30 méter magas). Amint belép az ember, valóban a dzsungelben érzi magát. Hatalmas pálmák, rengeteg féle növény él itt. A leírás szerint kb. 17.000 fa és egyéb növény (többszáz faj), és 430 (60 faj) állat. A levegő, az illatok és a hangok mind erősítik az érzést a látványon kívül. Ami nagyon életszerűvé teszi az az, hogy a terep nem sík, hanem szabálytalan lejtése is, 1-2 tóval. Igazán nyitott szemmel kell járnia az embernek, hogy a buja növényzetben észrevegye a megbúvó állatokat. Így láttunk zöld leguánt, pici piros madarat, kacsaféléket, denevért, majmot, bár ezt csak hosszas keresgélés és szakértői segítségkérés után. Ugyani az állatkertben nindenhol vannak segítők, akik azért vannak, hogy a felmerülő kérdésekre válaszoljanak. Én pl. rákérdeztem a majmokra a bácsinál, aki - miután nem látott éppen egyet sem - kihasználta érdeklődésemet, és megmutatta a kakaócserjét, a növényt, amin a bors terem és még egyéb érdekességeket. További fénypont a Masoala esőerdő önkizsolgáló étterme, ami szintén az üvegbúra alatt van, és az esőerdőtől csupán egy hatalmas üvegfal választja el. Pompás látvány!

Nem árt tudni, hogy ha valaki többször is el akar menni, akkor érdemes éves családi bérletet venni, 180 frankért. A 2 felnőtt, 1 gyerek összeállítás ugyanis 55 frankba kerül egy alkalomra...
Igaz, hogy mindenki kapott 1-1 kis csomag Nimm2 cukorkát és az állatkert térképét.

2011. szeptember 4., vasárnap

A norvég hercegi pár

Az iskola környékén nagyon zajlik most az élet. E hét péntekén a ZIS Upper School-jában (gimnázium) járt a norvég koronaherceg és felesége. 1 hete én is ott voltam, csak épp más apropóból. És ha még 3 év múlva is itt élnénk, akkor Bogi is oda járna. :)

Még a tv is tudósított az eseményről (naná, hogy)!

2011. szeptember 2., péntek

Svájc promó

Vannak nagyon jó kis országimage-filmek. Ezeket úgy ismertem meg, hogy a ZIS (iskola) az új és az érdeklődő régi családok számára rendezett egy bemutatkozó délelőttöt. Bemutatkozott egyrészt az iskola vezetősége, a Parents Association vezetője és a Svájci Turisztikai Hivatal elnökhelyettese is. Ő alapvetően nem magát mutatta be, hanem az országot - számokban, képekben, és image-filmekkel. Komplett dossziékat is összekészítettek az aulában Svájcról. Nagyon profi anyagaik vannak, mint ahogy a honlapjuk is az (www.myswitzerland.com). Meg is dicsértem a prezentációja után (valószínűleg másra sem vágyott és most megtisztelve érzi magát). :) A dossziéban prospektusok - Svájc különböző aspektusokból, matricák, képeslapok, nyakba akasztható kulcstartó stb.

Néhány helyi érdekeltségű cég is jelen volt szórólapjaival - nyelvtanár, étterem, szolgáltatók.

De a lényeg itt következik (Svác image-filmjei):

Több mint csak hegyek (a fordítás azért ilyen béna, mert saját)

Mindent megteszünk a tökéletes sívakációért (ez a kedvencem) - apropó, síelés! A hóhatár múlt héten 1.500 méterre esett és az Alpokban néhol már havazott is. Az iskolából az egyik család hétvégi programjának része volt egy hógolyó-csata...

Mindent megteszünk a tökéletes túravakációért - ismét elkezdődött a heti egy túrázás az iskolai anyukákkal. Most már muszáj volt beszereznem egy igazi túracipőt, mert 3-4 órás hegyi túrákat csinálunk. Ezen okból kifolyólag Németországba utaztam. Kb. 1 órába telt, mire több modell több méretének sima és túrazoknira való felpróbálása után végül nyélbe ütöttem a vételt. Voltak trecking cipők is, de bevallom, fogalmam sincs, hogy a trecking pontosan mit jelent. Meg is kérdeztem az eladót, egy idősebb urat. Kicsit furán nézett rám, de aztán rájöttem, hogy azért, mert maga sem tudta pontosan. Próbált ködösen magyarázni, egész Amerika történetéig visszanyúlt (nem ismerem?), de nem járt sikerrel. Annyira emlékszem még abból, amit mondott, hogy ilyenkor az ember csoportosan túrázik. Segítségként feltettem neki a kérdést, hogy milyen útviszonyok mellett használ az ember trecking cipőt? ... Végül túrabakancsot vettem...

Ez egy film, nem reklám: Több mint sajt és csoki (2. rész itt)

2011. szeptember 1., csütörtök

Munka és szórakozás - mifelénk Svájcban

Ez most persze nem egy általános összefoglaló elemzés lesz, inkább néhány apró információ-morzsa.

  • A minap - bejelentés nélkül - reggel fél 8-kor megjelent a kertész a kertünkben (még épp neglizsében reggeliztünk a panorámaablak előtt), gyorsan behúztuk a függönyt, mert még nem szoktuk meg ezt a nagy betekintést, ami itt Svájcban jellemző (óriási panorámaablakok, no függöny, a redőnyt meg csak lefekvéskor engedik le). Innentől kezdve 4,5 órán keresztül megállás nélkül nyírta a sövényt elektromos sövényvágóval, a külső részen a garázslehajtó keskeny betonperemén egyensúlyozva a mélység fölött. Szerintem nem volt veszélytelen mutatvány.
  • Ugyanezen a napon a szemközti gazda is nagyon dolgos volt. Már kora délután megkezdte a betakarítást a hipermodern traktorjával és éjfél után egy kicsivel fejezte csak be. Ilyen munkamorállal otthon nem nagyon találkoztam.
  • Tegnap egy új szomszéddal (mármint ő régi, csak eddig nem beszélgettünk) ismerkedtem meg. Kiderült, hogy "just for fun" norvégül tanul, immáron 10 éve. Ellenben azt mondta, hogy németül nem szívesen beszél, mert fél, hogy hibázik benne. Megnyugtattam, hogy ne aggódjon, akkor legalább már ketten leszünk, akik hibásan beszélünk németül. :)
  • Zürichben pedig indul a party-villamos! Minden hónap első péntekén este 21-23 óráig várja a bulizni indulókat. Már a villamoson lehet elő-bulizni, bemelegíteni. DJ-k, és bár várja majd az utazókat. Az utazásnak nincs extra díja, viszont érdemes előre bejelentkezni, mert 200 fős a villamos kapacitása. A közlekedési vállalatnak az a célja ezzel, hogy előtérbe helyezze azt, hogy érdemesebb tömegközelekedéssel (ill. magyarul már közösségi közlekedéssel, helyi szóhasználattal Öffentlicher Verkehr, vagyis ÖV) eljutni a városban lévő szórakozó helyekre.
  • A közeli fitnesscenter hétvégén nyílt napot tart. Ezt az újságban is meghirdették (fél oldalas hirdetés formájában). Nem tűnik fizetett hirdetésnek, inkább cikknek, de a cikk annyira szuperlatívuszokban beszél a helyről, hogy gyanús. Többek között azt írják, hogy az egy 5 csillagos hotel wellness részlegéhez tudnák hasonlítani. Az meg külön vicces, hogy egy fitnesscenter a nyílt napon ingyen sültkolbászt ad... :)